A Jobbik vezérszónokai szerint nem harmincezer egykori rendvédelmi dolgozót, hanem összesen hatszázezer nyugdíjast érintenek a kormány nyugdíjügyi tervei. A képviselők a javaslat keddi parlamenti vitájában bírálták a kormány intézkedéseit.
A Jobbik két vezérszónoka közül elsőként szólásra emelkedő Sneider Tamás azt mondta, hogy bizonyos szigorításokat lehetne támogatni az előterjesztést, ha a rokkantnyugdíjasok el tudnának helyezkedni. Nyilvánvalónak nevezte, hogy a munkaadók viszont elsősorban az egészséges embereket alkalmazzák.
A kormányprogramból idézve azt mondta: abban a kabinet elismerte, hogy a nyugdíjas társadalom szerzett jogokkal rendelkezik. Véleménye szerint most viszont az derült ki, hogy ez a program semmit nem ért.
A konkrét javaslatot elemezve megjegyezte, hogy a tervezett 30 ezer rendvédelmi dolgozót és 380 ezer rokkantnyugdíjat érint. Utóbbiak közül 310 ezren már most is 55 évesnél idősebbek. Feltette a kérdést, hogy az özvegyi nyugdíjban részesülőktől irigylik-e az átlagosan 33 ezer forintos juttatást.
A képviselő a kialakult helyzet okait keresve, a múltba visszatekintve azt mondta, hogy húsz év alatt Magyarországon mindent privatizáltak és erre a szocialista kormányzás utolsó nyolc év "rátett", mert akkor "mindent széthordtak". Hozzátette, hogy most az egykulcsos adó bevezetése miatt is jönnek a "folyamatos megszorítások". Véleménye szerint a társadalom ezeket a lépéseket nem fogja tétlenül tűrni. "Higgyék el, hiába van Önöknek kétharmados többségük, hogyha egyszerűen nem lesz rendőrségük, honvédségük, akik megvédjék magukat" - mondta Sneider Tamás.
A politikus a Széll Kálmán tervben leírtakat értelmezve azt mondta, hogy a kormány hatszázezer ember nyugdíját akarja elvenni.
A rokkantnyugdíjasok magas számát annak is betudta, hogy a magyarországi egészségügyi mutatók Európai összevetésben sereghajtók.
Saját elképzeléseiket ismertetve azt mondta, hogy a Jobbik egy egyéni számlákon meghatározott nyugdíjrendszerre szeretne áttérni.
A párt másik vezérszónoka, Bertha Szilvia szintén leszögezte, hogy a törvényjavaslat a kabinet kijelentéseivel ellentétben nem harmincezer, hanem hatszázezer emberre fog vonatkozni.
Feltette a kérdést, hogy mi lesz azzal a harmincezer - reaktiválni tervezett - rendvédelmissel, ha kiderül róluk, hogy fizikailag nem alkalmas a feladatuk ellátására. Hozzátette, hogy ezeket az embereket fel is kell szerelni és a költségvetésből kell fizetni a bérüket.
Hangsúlyozta, hogy az érintettek egyébként azzal a tudattal mentek nyugdíjba, hogy erre az ellátásra építhetik a jövőjüket. Felháborítónak nevezte, hogy ezt a jogot visszamenőleg akarják megvonni.
MTI