Az Állami Számvevőszék kiemelte: kockázatok övezik a tervezett bevételeket. A nyugdíjkiadások és a magánkasszákból bizonytalan számú átlépők is kockázatot jelentenek.
A fő adóbevételi előirányzatok esetében hiányoznak a részletes háttérszámítások, nem számszerűsítik az egyes adónemek tervezett bevételeit meghatározó tényezőket, azok hatásait, valamint nem ismertetik a prognosztizálás feltételrendszerét – írja az ÁSZ.
Több előirányzat-tervezet esetében jelzett különböző mértékű kockázatokat az Állami Számvevőszék. A 2011. évi adóbevételek 14,6 százalékának realizálhatóságát ítélik közepes, és 6,2 százalék teljesíthetőségét magas kockázatúnak.
Magas kockázatúnak minősítették a társasági adó előirányzat tervezetének teljesíthetőségét arra hivatkozva, hogy „nem ismerik az egyes összetevők számait”. Magas kockázatú továbbá a hitelintézeti járadék előirányzat-tervezete, tekintettel a lakásvásárlási és építési támogatások csökkentésére, valamint a 2010. évi várható teljesítésre.
A jövedéki adó előirányzat tervezetének teljesíthetőségét közepes kockázatúnak értékelték a szakemberek, mivel az üzemanyagok tervezett forgalmára nézve bizonytalanságot jelent az olajárak és az árfolyamok alakulása. A GDP tervezett 3 százalékos növekedésénél alacsonyabb gazdasági növekedés az egyes adónemek (pl. társasági adó, áfa) realizálásánál további kockázati tényező lehet.
Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek 85,9 százaléka teljesíthető, 14,1 százaléka (az értékesítési bevételek) magas kockázatú. A központi költségvetés közvetlen kiadási előirányzatait összességében megalapozottnak tartja az ÁSZ.
A közvetlen kiadási előirányzatok esetében a tárcák figyelembe vették a takarékossági követelményeket, a fogyasztói árkiegészítés és a vállalkozások folyó támogatásának egy részét kivéve.
A költségvetési törvényjavaslatban rögzített hiány betartásánál kockázatot jelenthet az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető kiadások köre, különösen a jelentős arányt képviselő előirányzatok, mint az adósságszolgálat és kamattérítés kiadásai, a garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz, a családi támogatások és szociális juttatások, az egyedi és normatív támogatások, valamint a lakástámogatások.
A 2010. évi finanszírozási terv nagymértékű változása, a 2011. évi magasabb nettó finanszírozási igény, az esetlegesen változó befektetői megtakarítási szerkezet, és a külföldiek forint- és devizavásárlási hajlandóságának kedvezőtlen alakulása, az állampapír-piaci hozamszint nem a prognózisnak megfelelő csökkenése, valamint a forint és az euró tervezett árfolyamának kedvezőtlen változása a 2011. évi finanszírozási terv teljesülésénél jelenthetnek kockázatot – összegzik a várható folyamatokat az ÁSZ közgazdászai.
A Nyugdíjbiztosítási Alap 2011-es évi tervezett kiadási és bevételi főösszegének teljesülési kockázata a tervezett makroparaméterek alakulási kockázatával azonos. A járulékbevételek változása a GDP, a bruttó keresettömeg, a foglalkoztatott létszám és bér alakulásának a nyugdíjkiadások változása a GDP, a nettó átlagkereset, a fogyasztói árindex alakulásának a függvénye. E kockázaton felül jelentkezik még annak kockázata, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok állami rendszerbe történő visszalépése a tervezett ütem szerint történik-e meg – húzza alá az ÁSZ.
A Költségvetési Tanács elemzéséből hasonló következtetésre juthatunk: a visszalépők számától nagyban függhet a jövő évi deficit.
Az Egészségbiztosítási Alap 2009 óta tartósan és jelentős mértékben egyensúlytalan. Az alap tervezett hiánya 2011-ben 98 156,3 millió forint, ami nagyságrendileg megegyezik az idei várható deficittel (92 167,9 millió forint). Rövidtávon nem várható az egészségügyi járulékmértékek emelkedése, így 2011-ben is a központi költségvetés biztosítja az alap egyensúlyát, a kifizetések fedezetét - írja az ÁSZ.