MAGYAR REKTORI KONFERENCIA

Elnevezése:  Magyar Rektori Konferencia

Székhelye:  1111 Műegyetem rakpart 3.

Alapítási év: 2006.

Elnöke:  Prof. Dr. Szabó Gábor rektor 

    

Társelnöke: Sándorné Dr. Kriszt Éva rektor

    

Tiszteletbeli elnöke: Prof. Dr. Rudas Imre rektor

   

 

A Magyar Rektori Konferencia önálló jogi személyiséggel rendelkező, állami feladat ellátására, törvény által létrehozott köztestület. A Magyar Rektori Konferencia ? közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül ? kiemelkedően közhasznú szervezet.

 

II. A MAGYAR REKTORI KONFERENCIA CÉLJA

 

A Magyar Rektori Konferencia kiemelt célkitűzése a felsőoktatási intézmények képviselete és érdekvédelme.

Annak érdekében, hogy ezen célkitűzésének eleget tudjon tenni, a felsőoktatási intézmények vezetői kapcsolattartásának érdekében rendszeres fórumot biztosít, ahol lehetőség nyílik a vélemények kicserélésére, és a jogszabályok által meghatározott körben döntések, határozatok meghozatalára.

 

Az MRK a közhasznú szervezetekről szóló törvény 26. §-a c) pontjának 3-5. alpontja szerinti következő közhasznú tevékenységeket végzi:

a. tudományos tevékenység, kutatás,

 

b. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

 

c. kulturális tevékenység.

 

Az MRK közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet

 

 

Az MRK a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (Ftv) szerint az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testület (109.§ előtti cím). Közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatokat is ellát, amelyről törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint valamely állami szervnek kell gondoskodnia:

 

 

A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatás rendszerének működésével kapcsolatos bármilyen kérdésben véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a döntéshozó, illetve a döntés előkészítője részére. (Ftv 114.§ (1) bekezdés)

E körben különösen a következő tevékenységeket végzi:

-a különböző felsőoktatási intézmények és csoportok közötti együttműködés elősegítése

 

-a felsőoktatási intézmények és az érdekképviseletek közötti együttműködés elősegítése

 

-a felsőoktatási intézmények és a kormány, illetve annak szervei közötti együttműködés elősegítése

 

-minden olyan feladat ellátása, amelyet törvény, jogszabály vagy a tagok elhatározása a Magyar Rektori Konferencia hatáskörébe utal

 

-a fentiek érdekében kutatások végzése, dokumentáció összeállítása, állásfoglalások kidolgozása, javaslatok előterjesztése,

 

-a fentiek támogatása céljából nemzetközi kapcsolatok kiépítése és fenntartása

 

-a fentiek megvalósítása érdekében alapítványok és más pénzügyi alapok létesítése és azok kezelése

 

A Köztestület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

 

A Köztestület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási, befektetési tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet a Köztestület fő tevékenysége. A Köztestület vállalkozási, befektetési tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a céljai szerinti tevékenységekre használja fel.

 

A Köztestület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint a köztestületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

 

Az MRK tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a Népszabadság című országos napilapban és a honlapján nyilvánosságra hozza.

 

III. A MAGYAR REKTORI KONFERENCIA TAGSÁGA

 

Tagsági viszony keletkezése:

 

A Magyar Rektori Konferencia tagjai a magyar felsőoktatási intézmények rektorai, akik megbízatásukat addig látják el, amíg a felsőoktatási intézményük élén a rektori tisztséget viselik.

 

Döntéseikben kötelesek a lehető legjobb tudásuk szerint a magyar felsőoktatás és a felsőoktatási intézmények érdekében tevékenykedni.

 

A tagsági jogviszony keletkezéséhez – törvény alapján – semmiféle elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

 

Tagsági viszony megszűnése

 

A tagság megszűnik:

- a tag halálával

 

- a tag rektori tisztségének megszűnésével

 

A tag rektori tisztségének megszűnésével együtt, a Magyar Rektori Konferenciában való tagsága, és itt viselt tisztsége megszűnik.

 

Ebben ez esetben a felsőoktatási intézmény új rektora foglalja el a Magyar Rektori Konferenciában elődjének a helyét. Új rektor tisztségviselővé azonban csak választás útján válhat.

 

A tagság megszűnéséhez jognyilatkozat nem szükséges.

 

A tagok jogai és kötelezettségei

 

A köztestület tagjait – ha a jelen Alapszabály másképpen nem rendelkezik - egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes tevékenység útján gyakorolják.

 

 

A Magyar Rektori Konferencia tagjainak jogai:

- részt vehetnek a Plénum ülésén s ott tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek;

 

- véleményt nyilváníthatnak, észrevételt- illetve javaslatot tehetnek a köztestületet érintő valamennyi kérdésben;

 

- a köztestület bármely tisztségére választhatók;

 

- a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőitől tájékoztatást kaphatnak.

 

 

A Magyar Rektori Konferencia tagjainak kötelezettségei:

- a tagok kötelesek betartani az alapszabályban foglaltakat, és a plenáris ülés valamint a vezetőség rájuk vonatkozó határozatait;

 

- kötelesek teljesíteni a Magyar Rektori Konferencia tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni a Magyar Rektori Konferencia célkitűzéseinek megvalósítását;

 

- a köztestület tevékenységét személyes közreműködésükkel támogatják.

 

Összeférhetetlenségi szabályok

 

Az MRK vezető tisztségviselője nem lehet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási és Tudományos tanács tagja.

 

Az MRK elnöke, társelnöke, tiszteletbeli elnöke, elnökségi tagja, főtitkára nem lehet tagja az MRK Felügyelő Bizottságának.

 

Az MRK a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 8-9. §-ában és az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. 8. § -ában foglalt összeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel, azokat betartva látja el tevékenységét.

 

IV. SZERVEZETI EGYSÉGEK

 

A Magyar Rektori Konferencia szervei a plenáris ülés, az elnökség, az elnök, a társelnök, a tiszteletbeli elnök, a tagozatok, a bizottságok és a titkárság.

 

A plenáris ülés

 

3. § (1) A plénum a Magyar Rektori Konferencia legfelsőbb, képviseleti szerve. Tagjai a magyar felsőoktatási intézmények rektorai.

 

(2) A plenáris ülést évente legalább két alkalommal össze kell hívni. A plénumot az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Plénum összehívása kötelező, ha azt a szavazatok legalább 1/3-át képviselő arányban a tagok kérik. Ebben az esetben a Plénum összehívására vonatkozó javaslatot elektronikusan, vagy faxon az MRK Titkárságára kell eljuttatni.

 

(3) A plenáris ülésen tanácskozási joggal részt vehet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, a Doktoranduszok Országos Szövetségének, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének egy-egy képviselője, valamint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke.

 

(4) A plénum ülései nyilvánosak. Az elnök saját döntése, illetve a tagok jelenlévő 1/3-ának indítványa alapján zárt ülést rendelhet el.

 

4.§ (1) A plenáris ülés

a) elfogadja, módosítja a Magyar Rektori Konferencia Alapszabályát, illetve Szervezeti és Működési Szabályzatát,

 

b) megválasztja a Magyar Rektori Konferencia társelnökét, és szükség esetén - amennyiben az alapszabály alapján nem állapítható meg személye - az MRK elnökét,

 

c) tagokat delegál a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságba [Ftv. 111. § (1) bek.], a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságába [Ftv. 111. § (7) bek.], valamint a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsba [113. § (1) bek.],

 

d) jóváhagyja a Magyar Rektori Konferencia költségvetését, meghatározza az intézményi tagdíjak mértékét,

 

e) felügyeletet gyakorol a Magyar Rektori Konferencia szervei felett,

 

f) jóváhagyja a Magyar Rektori Konferencia éves munkatervét, elfogadja az éves     költségvetést

 

g) beszámoltatja az elnököt és az elnökséget,

 

h) a Rektori Konferencia megszüntetésének, feloszlatásának és egyesülésének kimondása a plenáris ülés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ezen határozat meghozatalához az összes tag 2/3-nak szavazata szükséges.

 

i) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a jelen Alapszabály a plénum hatáskörébe utal

 

j) jóváhagyja a Magyar Rektori Konferencia éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését

 

 

 

(2) A plenáris ülés mindazokat a jogokat gyakorolhatja, amelyeket az Ftv. 114. §-a a Magyar Rektori Konferencia számára biztosít, ezeket a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a szerveire átruházhatja.

 

(3) A Kormány hatáskörébe tartozó szabályozási tárgykörökben [Ftv. 153. § (3) bek. a) pont], így

– a képzés szerkezetét [Ftv. 11. § (2) bek.],

 

– a kreditrendszerű képzés általános szabályait [Ftv. 57. § (5) bekezdés],

 

– a kitüntetéses doktorrá avatás szabályait [ Ftv. 65. § (1) bekezdés],

 

– a többciklusú képzés rendjét, a képesítési keretet, a képzés indításának eljárását [Ftv. 32. § (11) bekezdés a) és c) pont, 145. § (7) bekezdés]

 

érintő kérdésekben az egyetértési jogot kizárólag a plénum gyakorolhatja.

 

 

 

5. § (1) A plénum tagjait a jelen alapszabály 1. mellékletében felsorolt szavazati arányok alapján illeti meg a szavazati jog. Amennyiben a rektor képviseletében más személy vesz részt a plénumon, úgy a képviselő csak tanácskozási joggal rendelkezik, szavazatival nem.

 

(2) A plénum határozatképes, ha a szavazatok összesen több, mint felével rendelkező tagok jelen vannak.

 

(3) A plénum a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén újabb szavazásra kell bocsátani a kérdést.

 

(4) Amennyiben az összehívott plenáris ülésen nem jelenik meg a szavazatoknak legalább a felével rendelkező tagság – és így a plénum nem határozatképes, – az elnök az ülést elnapolja, és azonos napirendi pontokkal – legkésőbb 15 napon belüli időpontra – új határidőt tűz ki a plenáris ülés megtartására. Erről a tényről a tagokat már a meghívóban tájékoztatni kell. A megismételt plenáris ülés a megjelentek számától és az általuk képviselt szavazati aránytól függetlenül határozatképes.

 

A megismételt plenáris ülést az eredeti közgyűlés megkezdésétől számított 1 (egy) órán belül nem lehet összehívni.

 

A plenáris ülés döntéseiről az érintetteket a Titkárság tájékoztatja, a döntéseket az MRK honlapján kell nyilvánosságra hozni.

 

A plénum döntéseiről a Titkárság olyan nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható a döntések tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, (ha lehetséges személye).

 

A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban.

 

Az elnök

 

6. § (1) A Magyar Rektori Konferenciát az elnök képviseli.

 

(2) Az elnök mindazokat a jogokat gyakorolja, amelyeket a jelen szabályzat nem utal a plénum, illetve az elnökség hatáskörébe. Így különösen:

a) Javaslatot tesz a főtitkár kinevezésére és felmentésére, irányítja a főtitkár munkáját, gyakorolja a munkáltatói jogokat.

 

b) A Magyar Rektori Konferencia nevében:

 

ba) kiadmányozási,

 

bb) utalványozási,

 

bc) munkáltatói, valamint

 

bd) képviseleti jogokat gyakorol.

 

c) Összehívja az elnökség üléseit.

 

 

 

(3) Az elnököt a társelnök, illetve a tiszteletbeli elnök helyettesíti.

 

(4) Az elnöki, a társelnöki, illetve a tiszteletbeli elnöki megbízás egy évre szól. Az elnöki és a társelnöki tisztség rotálódik az egyetemi, illetve főiskolai rektorok között. Az elnöki és a társelnöki tisztséget egyidejűleg egy egyetemi és egy főiskolai rektor tölti be. Az elnök elnöki megbízatásának lejártát követően a tiszteletbeli elnöki, a társelnök a társelnöki megbízatásának lejártát követően az elnöki tisztséget tölti be további egy évre automatikusan, újabb választás nélkül. Amennyiben az elnök megbízatása mandátumának lejártát megelőzően egyéb okból megszűnik, úgy a társelnök az elnöki megbízatás megszűnése időpontjától betölti az elnöki tisztséget. Ebben az esetben 60 napon belül új társelnököt kell választani. Amennyiben a társelnök megbízatása mandátumának lejártát megelőzően egyéb okból megszűnik, úgy 60 napon belül új társelnököt kell választani az előző társelnök eredeti mandátumának megfelelő időtartamra.

 

Az elnökség

 

7. § (1) A Magyar Rektori Konferencia elnöksége – az elnökön, a társelnökön, és a tiszteletbeli elnökön kívül – további nyolc tagból áll, amelynek négy tagját az egyetemi, négy tagját a főiskolai rektorok közül a tagozatok delegálják.

 

(2) Az elnökség munkáját az elnök irányítja. Működésére a plénumra meghatározottak az irányadók az alábbiak szerint:

a) évente legalább hatszor ülésezik,

 

b) határozatképes, ha legalább hat tagja jelen van,

 

c) minden tagnak egy szavazata van, azzal az eltéréssel, hogy a tiszteletbeli elnök szavazati joggal nem, csak tanácskozási joggal rendelkezik, a megfelelő időtartamra,

 

d) döntéseit egyszerű többséggel hozza,

 

e) döntéseit személyi ügyekben titkosan, egyéb esetekben nyíltan hozza.

 

 

 

(3) Az oktatási miniszter hatáskörébe tartozó szabályozási tárgykörökben [Ftv. 153. § (4) bek.], így

– az alapképzés és a mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit,

 

– a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeit érintő kérdésekben az egyetértési jogot az elnökség gyakorolja.

 

 

 

(4) Az elnökség:

a) jóváhagyja az 1 millió Ft-nál nagyobb elnöki kötelezettségvállalásokat,

 

b) összehangolja a tagozatok és a bizottságok munkáját,

 

c) üléseire a bizottságok képviselőit szükség szerint meghívja,

 

d) képviselőt delegál a Hallgatói Önkormányzatok Orszá­gos Konferenciája, és a Doktoranduszok Országos Szövetsége, Magyar Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsba üléseire, valamint kijelöli a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács munkájában résztvevő személyt,

 

e) jóváhagyja a főtitkár kinevezését, illetve javadalmazását.

 

f) meghatározza a tagdíjfizetés rendjét és időpontját

 

 

 

(5) Az elnökség minden olyan ügyben eljárhat, amit az Alapszabály, vagy a plénum nem utal más szerv hatáskörébe.

(6) Az elnökség tagjainak megbízatása két évre szól, mely tisztségre tetszőleges alkalommal megválaszthatók.

A tagozatok

 

8. § (1) A Magyar Rektori Konferencián belül egyetemi és főiskolai tagozat működik.

(2) A tagozatot az elnök vezeti.

(3) A tagozatok az elnökségbe három-három főt, valamint a tagozatok elnökeit delegálják.

(4) A tagozat maga állapítja meg a működési rendjét és választja meg az elnökét.

(5) A plénumra megállapított szabályokat (határozatképesség, határozathozatal) a tagozatokra értelemszerűen kell alkalmazni.

(6) Szakmai kérdésekben a tagozat köteles kikérni az illetékes bizottságok véleményét.

(7) A tagozati elnök magbízatása két évre szól.

A Bizottságok

 

9. § (1) A Magyar Rektori Konferencián belül bizottságok működhetnek az egyes szakterületekhez tartozó (pl. agrár, orvos- és egészségtudományi, művészeti, pedagógus­képző) felsőoktatási intézmények rektoraiból, illetve azok képviselőiből.

(2) Bizottságot más elvek alapján is létre lehet hozni.

(3) A bizottság maga állapítja meg a működési rendjét és választja meg az elnökét.

(4) Szakmai kérdésekben, valamint a 4. § (3) bekezdése, illetve a 7. § (3) bekezdése szerinti egyetértési jog gyakorlása esetén az elnök köteles kikérni az illetékes bizottság véleményét.

(5) A bizottságokat a Plénum hozza létre.

(6) A bizottságok munkájukról rendszeresen tájékoztatják az Elnökséget a Titkárság útján .

A Titkárság

 

10. § (1) A Magyar Rektori Konferencia ügyeinek intézésével kapcsolatos feladatokat a Titkárság látja el.

(2.) A titkárság működési rendjét az elnökség hagyja jóvá.

(3) A titkárságot a Főtitkár vezeti.

A Felügyelő Bizottság

 

A Felügyelő Bizottság a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv .11.§-a szerint ellenőrzi az MRK működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

 

A Felügyelő Bizottság tagja a Plénum ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

 

A Felügyelő Bizottság három tagból áll, elnökét tagjai közül maga választja meg. Tagjait a Plénum választja kétévi időtartamra. A Felügyelő Bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik. A Felügyelő Bizottság működésére egyébként az Elnökség működésére vonatkozó szabályok irányadók, azzal, hogy a Felügyelő Bizottságnak lehetősége van arra, hogy az ügyrendjét a törvényi és az alapszabályi keretek között maga állapítsa meg.

 

V. A Magyar Rektori Konferencia vagyona

 

A Magyar Rektori Konferencia működésének gazdasági, igazgatási feltételeit a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény alapján azon felsőoktatási intézmények biztosítják – a jelen Alapszabály 2. melléklete szerint megállapított mértékben, – amelyeknek a vezetői a Magyar Rektori Konferencia Tagjai.

 

A Magyar Rektori Konferencia bankszámlája feletti rendelkezéshez az Elnök, (akit akadályoztatása illetve távolléte esetén a Társelnök helyettesít), illetve egy Elnökségi tag együttes aláírása szükséges.

 

A Magyar Rektori Konferencia pénzügyi, gazdálkodási, számviteli feladatait, illetve gazdasági adminisztrációját a Főtitkár irányításával a Magyar Rektori Konferencia Titkársága látja el.

 

A Magyar Rektori Konferencia gazdálkodásának alapja

- a tagok által vezetett intézmények által biztosított forrás,

 

- pályázati úton elnyert támogatás,

 

- más költségvetési támogatás,

 

- adományok

 

 

 

Abban az esetben, ha valamely tag által vezetett intézménynek tartozása áll fenn a Magyar Rektori Konferencia irányában, és a tartozást kétszeri felszólítás ellenére sem rendezi, úgy a hátralékos intézet képviselője (rektora) a Magyar Rektori Konferenciában a tartozása fennállása alatt tagsági jogosultságait nem gyakorolhatja.

 

A Magyar Rektori Konferencia tartozásaiért saját vagyonával köteles helytállni, a tagok ellenben ezekért nem felelősek.

 

VI. A Magyar Rektori Konferencia megszűnése

 

A Magyar Rektori Konferencia megszűnik, ha az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

 

A Magyar Rektori Konferencia a Bíróság ezt kimondó jogerős végzésével szűnik meg.

 

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

A Magyar Rektori Konferencia megalakulásáról, működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának nyilvánosságra hozataláról az Elnökség - a Titkárság útján - gondoskodik, az erre vonatkozó szabályoknak és információknak a Magyar Rektori Konferencia székhelyén, mindenki által hozzáférhető helységében történő kifüggesztésével, valamint a Magyar Rektori Konferencia honlapján történő nyilvánosságra hozatallal.

 

A jelen alapszabályban nem rendezett kérdésekben a mindenkori Polgári Törvénykönyv köztestületekre illetve egyesületekre vonatkozó rendelkezéseit, valamint az 1989. évi II. törvény előírásait kell alkalmazni.

 

Budapest, 2009. július 1.

 

a Magyar Rektori Konferencia elnöke

Prof. Dr. Szabó Gábor rektor