Martonyi János külügyminiszter közlése szerint "feltétlenné vált" Szerbia európai uniós tagjelölti státusának magyar támogatása, miután a szerb parlament hétfőn elfogadta a rehabilitációs törvény szövegét abban a változatban, amely a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) és a kormány közti megállapodásra épült.
A témáról Brüsszelben, az EU-külügyminiszterek találkozója előtt adott nyilatkozatában a magyar diplomácia vezetője kiemelte a megállapodásból: a rehabilitációs törvény szövege révén orvoslást nyert az, hogy a kárpótlási törvény a kollektív bűnösség elvét vette alapul. A törvény immár csak egyéni felelősséget ismer, de még abban a körben is lehetővé teszi, hogy felmentést nyerjen valaki a vele szemben hozott ítélet hatálya alól.
Szerbia uniós integrációjának szempontjából és a magyar-szerb kapcsolatok szempontjából is pozitív döntés született. Ezt üdvözöljük és örömmel nyugtázzuk - fogalmazott Martonyi János.
Leszögezte: Magyarország ezzel az ügyet rendezettnek tekinti. Elismerését fejezte ki a VMSZ-nek és mindazoknak, akik közreműködtek a "megfelelő eredmény" elérésében.
Martonyi János múlt heti brüsszeli sajtótájékoztatóján jelezte: a szerb EU-tagjelöltség magyar támogatása ennek a törvénynek a megszavazásától függ, addig a támogatás feltételes.
Hétfőn a külügyminiszter hangoztatta: helyesnek bizonyult a magyar kormánynak az ügyben képviselt egyértelmű álláspontja.
Megerősítette, hogy a brüsszeli EU-külügyminiszteri találkozón, amelyen fontos napirendi pontot képeznek az unió bővítésével összefüggő kérdések, a magyar delegáció kiáll Szerbia tagjelölti státusának támogatása mellett.
Mint fogalmazott, a státus megadásának kérdésével fontos politikai üzenetről van szó, amely összefügg az EU-bővítési folyamat egészével, annak hitelességével. Alapvető nemzeti és regionális érdek, hogy a bővítési folyamat folytatódjon - tette hozzá.
Magyarország támogatja azt is, hogy a csatlakozási tárgyalások is mielőbb megkezdődjenek Belgráddal. Erre már az Európai Bizottság javaslata is tett utalást - emlékeztetett Martonyi János.
Kifejtette azt is, hogy az EU-döntéssel kapcsolatban az észak-koszovói helyzet adhat okot bizonyos aggodalomra. Megismételte ugyanakkor azt az álláspontját, hogy ez nem ad okot a tagjelölti státus megtagadására. A szerb-koszovói kétoldalú tárgyalások folynak, múlt héten megállapodás született a határőrizetről, és remélhetően azok a döntések átkerülnek a gyakorlatba is - jelentette ki.
Megemlítette azt is: nem zárható ki, hogy a mostani külügyminiszteri tanácskozáson nem sikerül minden kérdést lezárni, és azokról csak az uniós tagországok állam- és kormányfői tanácsa dönt majd pénteken.