Kiegyensúlyozott gazdálkodásról, magasabb költségvetési támogatásról és jelentős fejlesztésekről számolt be Lovász László az MTA 186. közgyűlésén a Magyar Tudományos Akadémia 2014-es költségvetéséről és vagyoni helyzetéről szóló előterjesztés keddi tárgyalásán.
Mint az elnök kifejtette, a Magyar Tudományos Akadémia 2014-es költségvetési támogatása több mint 49 milliárd forint volt, ez 13,8 százalékkal magasabb az előző évinél. A központi büdzséből származó források egyre nagyobb hányada, 74,8 százaléka szolgál közvetlen kutatási célokat. A kiadások csaknem 66 milliárd forintot tettek ki, a saját bevétel elérte a 25,5 milliárdot, ami 10,5 százalékkal haladta meg az előző évit.
Az előterjesztés szerint az MTA tavalyi gazdálkodását több program, projekt alapvetően határozta meg. Ezek közül kiemelkedik az MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza, a tavaly ősszel megkezdett beruházást 8 milliárd forinttal támogatja a kormány, a kulcsrakész épület várhatóan 2016 közepére készül el. A létesítmény annak a 2010-ben elindított, átfogó akadémiai programnak a keretében épül fel, amelynek eredményeként kutatóintézeti célokra nem alkalmas, drágán fenntartható, a városban szétszórtan elhelyezkedő ingatlanok helyett korszerű, hatékonyan üzemeltethető, a tudományterületek együttműködését tudatosabban erősítő kutatóközpontokban folytathatják munkájukat a kutatók.
Az MTA Vezetői Kollégiumának határozata szerint a Zenetudományi Intézet nem költözik a kutatóházba. Az akadémia hosszabb távú célja az, hogy a jelenleg az Erdődy-Hatvany-palotában működő intézmény a Zeneakadémia szomszédságában lévő Batthyány-palotába költözzön.
A beszámoló kitér a 2014-ben elindult Nemzeti Agykutatási Programra (NAP), a 4 éves, 12 milliárd forintos támogatással megvalósuló projekt egyedülálló eredményeket ígér a kutatás és fejlesztés, a betegségmegelőzés és gyógyítás terén.
Az előterjesztés kiemeli az MTA és a felsőoktatási intézmények rendkívül intenzív együttműködését, amelynek keretében az akadémia tavaly mintegy 7,9 milliárd forinttal támogatta a hazai, nem az MTA-kutatóhálózatában megvalósuló kutatásokat. Ezzel a Magyar Tudományos Akadémia továbbra is az egyetemi jelentős finanszírozója maradt.
A felsőoktatás és az akadémiai kutatóintézet-hálózat együttműködésének új terepe a közös kiválósági központok kialakítása, olyan új kutatási innovációs centrumoké, amelyek képesek külföldről is kutatókat Magyarországra vonzani.
E törekvések jegyében az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, a Wigner Fizikai Kutatóközpont és a Természettudományi Kutatóközpont egyetemi partnerekkel 2014-ben koncentrált, 3 éves kutatási programokat indított a precíziós gyógyászat biológiai alapjai, az extrém anyagok, energiák és technológiák, valamint a MEDinPROT fehérjetudományi kiválósági együttműködés témakörében. E kutatásokhoz az MTA 330 millió forint támogatást biztosított, az első év beszámolói szerint ígéretesek az eredmények, így indokolt a program kiterjesztése.
Folytatódott a kimagasló teljesítményű fiatal kutatók számára 2009-ben elindított Lendület kiválósági program, amelynek keretében 2014 végéig 97 kutatócsoport jött létre az MTA kutatóhálózatában és az egyetemeken. A kutatócsoportokat az MTA tavaly 3,6 milliárd forinttal támogatta.
A közgyűlés az előterjesztést 340 igen szavazattal fogadta el, ellene 14-en szavaztak.
Török Ádám főtitkár ismertette röviden a Magyar Tudományos Akadémia 2016. évi költségvetési irányelveit, amelyek egy nemzetközi szinten is versenyképes, folyamatosan javuló teljesítményű, megújuló infrastruktúrájú intézethálózat tevékenységéhez fogalmaznak meg javaslatokat.
A javaslat kiindulópontja az, hogy az MTA fejezet 2015. évi forrásai a következő évben is rendelkezésre állnak, a megkezdett programok így folytathatók. Ennek érdekében a 2016. évi költségvetési irányelvjavaslat úgy készült el, hogy megalapozza a költségvetési támogatás 2015. évi szinten tartását.
A közgyűlés 315 igen szavazattal, 44 ellenében fogadta el a javaslatot.