Fellebbezett a Mal Zrt. - Újra megnyitnák a timföldgyárat

...kontra - 2010-10-08

 

A Mal Magyar Alumínium Zrt. tegnap beadta fellebbezését az üzem bezárását elrendelő határozat ellen az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőségnél. A bezárást – mint ismert – azért rendelték el, mert a társaság egyik vörösiszap-tárolójának a fala kiszakadt, és hatalmas, emberéleteket is követelő katasztrófát okozott a környező Veszprém megyei településeken.

A Mal elnöke, Tolnay Lajos szerint azonban a termelés leállása újabb katasztrófát okozna mintegy háromezer dolgozó utcára kerülése, 7,3 milliárd forintnyi adóbevétel elmaradása és más okok miatt.

 

Mint állítja, a Mal működése biztonsággal újraindítható, az újonnan keletkező vörösiszap pedig elhelyezhető az eddiginél négyszer biztonságosabb, új tározóban. „Tegnap minden kért adatot megadtunk a nekünk hitelező bankoknak annak érdekében, hogy fenntartsák hitelezésük eddigi szintjét. Úgy érzem, kedvezően fogadták érvelésünket” – tájékoztatta lapunkat a cégelnök. Új hitelt a Mal nem kért, a kárelhárítást pedig saját cash flow-ból és biztosításból kívánja megoldani. Eközben a Nemzeti Nyomozó Iroda megkezdte az ipari katasztrófa okainak feltárását. Tolnay Lajost és néhány vezetőtársát tegnap már kihallgatták.

 

A zagytároló falának kiszakadása kapcsán a figyelem középpontjába kerültek a hulladéktárolás hazai szabályozásának, illetve gyakorlatának fogyatékosságai. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója közleményében elképesztőnek nevezte, hogy míg a nukleáris ipar működésére – nagyon helyesen – szigorú előírások vonatkoznak, egy másik veszélyes iparág ilyen gyenge szabályozás mellett működhet. Szerinte a nukleáris szakmában alkalmazott mérnöki elvek láthatólag teljességgel hiányoznak a zagytározók kialakításánál, hiszen a tragédiát okozó tározó hatósági engedéllyel és hatósági felügyelet mellett működött. „Nukleáris mérnöki szemmel megdöbbentő, hogy sok százezer köbméter erősen lúgos folyadékot tartanak települések, emberek feje fölött 50-60 méterrel úgy, hogy a gátat egy rideg ipari hulladékból alakítják ki, és nincs egy második (esetleg még harmadik) védvonal, ami az első gát sérülésénél a rendkívül veszélyes közeget visszatartja.”