Orbánnal meghalt a remény - Mesterházy Attila írása a héten
Lenéztünk a szakadékba. Tudtuk, hogy 2012 nehéz év lesz, de csak a legpesszimistábbak számítottak arra, hogy a gondok nem lassan fokozódnak majd, hanem berúgják az ajtót. A kétharmados gombnyomogatók vakon megszavazták a Nemzeti Bank beolvasztására lehetőséget adó törvényt és az önmagát kigúnyoló stabilitási törvényt - amelynek eredménye a jelenlegi totális instabilitás. Ahogy korábban mondtam: a Fidesz-szótárban minden kimondott szó az ellenkezőjét jelenti, a stabilitás törvénye ennek újabb példája.
A kormányfő, mint akit felhúztak, csak ismételgeti, hogy az IMF-nek, vagyis a mi bankunknak kötelessége pénzt adni nekünk. Azzal valahogy mégse számol, hogy az Európai Unió sokkal inkább a miénk. E klubtagság számos előnyét élvezzük, aminek érdekében néhány kötelezettséget be kell tartanunk. Például nem hozunk olyan törvényeket, mint a fent említettek. Érdekli ez Orbán Viktort? Nem. Érdekelte ez a 263 Fidesz-KDNP-s képviselőt? Nem.
Meg is lett az eredmény. Nem elég, hogy bóvliba minősítették le Magyarországot az év végén, majd pár napja a harmadik hitelminősítő is, 2012 azzal indult, hogy a csődkockázati mutató rekordot döntött és a forintárfolyam újabb mélységeket járt be. A benzinárak emelkednek, akárcsak a devizahitelek törlesztő-részletei. Az összeesküvés-elméletekre hajlamos kormánynak csak mellékesen üzenném: ha tudatosan szeretnék tönkretenni az országot, akkor se csinálhatnák jobban.
Majd aztán jött a katasztrófa-humor: megszólalt a Fidesz szóvivője. Pár hete Lázár János beszélt a jézuskázni hazautazó IMF-küldöttségről, most meg Selmeczi Gabriella a szilveszter után kijózanodó brókerekről, akik egyszerűen megtámadták Magyarországot. Nem pusztán az a baj, hogy sületlenségeket beszélnek. Az igazi csúfság, hogy nyilvánvalóvá teszik: fogalmuk sincs arról, hogyan működik a világ. S ahelyett, hogy ezt szégyenkezve titkolnák, otrombán az arcunkba vágják, mennyire büszkék a tudatlanságukra.
Fellegi Tamás igyekszik menteni a menthetőt, nagyon helyesen, de nem is tehet mást, ha egyszer Washingtonba utazik előtárgyalni . A kormány azonban nem tett még csak utalást sem arra, hogy képtelen és értelmetlen politikáját feladja. Mert ez a kormány nagyon bátor, nagyon karakán - a mi kontónkra.
Ez a pökhendi és inkompetens magatartás bizonyítja, mennyire méltatlan ez a társaság arra, hogy Magyarország újraalapításáról beszéljen, miként azt az államfő és a miniszterelnök tette. Uraim, ne képzeljék magukat Szent Istvánnak vagy IV. Bélának, ez talán még Önöktől is túlzás! Amennyiben pedig a magyar demokráciát húsz zavaros évnek látják, akkor az Önök nem egészen két éve maga a káosz és az országrontás.
Ezt üzente meg az a százezer ember, akinek már tele van a hócipője és tüntetni ment az Andrássy útra. Ez a százezer ember további milliókat képviselt, akiknek elegük van az Orbán-rezsimből, amely a szegénységet és a bizonytalanságot növeli. S amely nem tudja, nem is akarja befejezni a kínos hazudozást, hogy az állami televízió újabb gyalázatosan hamis beszámolójára utaljak a tüntetéssel kapcsolatban.
Ám fotózhatják akárhonnan az Operát, kiretusálhatnak akár mindenkit a képről: mi ott voltunk és itt vagyunk! Itt vannak a civilek, itt vannak a demokratikus mozgalmak, itt vannak a demokratikus ellenzéki pártok. Itt vannak a mi szimpatizánsaink és itt vannak azok, akik nem szavaznának ma egyik pártra sem, de tudják, mi a tétje a mai politikai küzdelemnek. Itt vagyunk, és nem megyünk sehová, nem fogjuk be pörös szánkat!
Orbánnak mennie kell. Orbánnal nincs remény a változásra.
Menjen minél gyorsabban, hogy minél kevesebb további kárt tudjon okozni. Bármiféle előrelépésnek ez az alapfeltétele.
Kiadó: MSZP