A kormány által bejelentett adócsomag negatívan hat a gazdasági növekedésre - állították volt pénzügyminiszterek és egyetemi tanárok a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) által szervezett 11. pénzügyi csúcstalálkozó kerekasztal-beszélgetésén, csütörtökön Budapesten.
Mellár Tamás egyetemi tanár az adócsomag növekedésre gyakorolt negatív hatását elemezve elmondta: a telekomadó ugyan elviselhető, de a tranzakciós adóval együtt növeli az inflációt, ráadásul a tranzakciós adó a feketegazdaságot is. A KSH korábbi elnöke szerint progresszív szja-kulcsokra és vagyonadóra lenne szükség, emellett az évi 1.800-2.000 milliárd forintra rúgó állami támogatások részleges leépítésére.
Oszkó Péter szerint az elhibázott gazdaságpolitika eredménye az első negyedévi GDP-csökkenés. A korábbi pénzügyminiszter, bírálva az Orbán-kormány fogyasztásélénkítő politikáját, azt mondta: az egykulcsos szja következtében kieső 500 milliárd forintot inkább a vállalati szektor jövedelmezőségének és versenyképességének javítására fordította volna.
Bod Péter Ákos egyetemi tanár arra figyelmeztetett, hogy a gazdaságpolitika iránti bizalmatlanság miatt a vállalkozások elhalasztják beruházásaikat, és ez hosszabb távon is negatívan hat a gazdasági növekedésre. Az MNB korábbi elnöke szerint a magyar növekedési problémát nem lehet az euróválságra hárítani, hiszen Lengyelország példája azt mutatja, hogy nemzeti deviza mellett is lehetséges növekedni.
László Csaba a Széll Kálmán Terv 2.0 alapján arra a következtetésre jutott, hogy az adócentralizáció nő, így a vállalkozások versenyképességét nem sikerül javítania a kormánynak. Fellegi Tamás előadásához kapcsolódva a korábbi pénzügyminiszter elmondta: addig nincs realitása magyar devizakötvény piacra dobásának, ameddig nem jön létre a hitelmegállapodás az IMF/EU párossal. Felvetette: addig nem lesz hitelmegállapodás, amíg az IMF nem tisztázza a magyar tárgyalókkal, hogy kezelhetőek-e a költségvetési, illetve az inflációs kockázatok.
Vámosi-Nagy Szabolcs véleménye szerint a folyamatos adóváltoztatások csökkentik az ország tőkevonzó képességét, ami aggodalomra ad okot.
Az ismert adószakértő úgy látja, hogy amikor hitelszűke van a világban és még fokozottabban Magyarországon, akkor a pénzügyi szektort érintő tranzakciós adó nem segíti a gazdasági növekedést. Jelezte azt is, hogy minden új adó végeredményben a lakosságot terheli, akár közvetlen, akár közvetett formában.