Pozsony V4-es elnöksége, a migránsválság és a kormány széleskörű jóléti intézkedései voltak az idei év vezető közéleti témái Szlovákiában, ahol a politikában már erősen érzékelhető volt a jövő tavaszi parlamenti választások előszele.
Az év első hangsúlyos témája "a család védelméről szóló" februári népszavazás volt. Az előírtnál alacsonyabb részvételi arány miatt érvénytelennek minősülő referendumon három kérdésre lehetett válaszolni: egyetértenek-e azzal, hogy a házasság csak egy férfi és egy nő köteléke lehet; azonos nemű párok ne fogadhassanak örökbe gyermeket; és azzal, hogy az iskolák ne követelhessék meg a gyermekek részvételét azokon az órákon, amelyeken a szexuális viselkedés, illetve az eutanázia a téma. A voksoláson résztvevők igen válaszainak aránya mindhárom kérdésben meghaladta a kilencven százalékot.
Idén folytatódott azoknak a programoknak a sorozata, amelyeket Pozsony vendéglátóként, a visegrádi országcsoport (V4) - 2014 júliusában megkezdett - soros elnöksége keretében szervezett. A "Dynamic Visegrad" mottójú, sorrendben már a negyedik szlovák V4-es elnökség keretében 140 - a miniszterelnökitől a szakmai szintig terjedő - találkozót tartottak. A Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter által az "aktív és produktív együttműködés" példájaként jellemzett elnökség második szakaszában olyan kérdések is terítékre kerültek, mint az energiabiztonság, az ukrajnai helyzet, a keleti partnerség, és a migránsválság. Ez utóbbi volt a vezető téma az elnökség lezárása alkalmából tartott kormányfői szintű találkozón is, ahol a résztvevők először fogalmaztak meg közös, elutasító álláspontot az Európai Unió (EU) által akkor még csak szorgalmazott, a migránsok újraelosztását célzó kvótákkal szemben.
A migránsválság a második félévben is meghatározó téma maradt, s a kvótarendszer elutasítása mentén soha nem látott társadalmi összhang alakult ki az országban. Ezt bizonyítja, hogy felmérések szerint ősszel már a lakosság több, mint háromnegyede ellenezte a vonatkozó uniós direktívát, ez pedig több, mint a lakosság azon hányada (60 százalék), amely az ország EU csatlakozását támogatta a 2004-es társulás előtt. A kvótakérdés megítélése politikai körökben kevésbé volt egyértelmű. Robert Fico kormánya már a kvóták első felvetése óta egyértelműen elutasította azok bevezetését, s ennek alapján decemberben az Európai Bíróságon (ECJ) meg is támadta az EU-s tagországok belügyminisztereinek vonatkozó döntését. A parlamenti ellenzék jelentős része azonban a téma kettős kommunikációját választotta, vagyis Brüsszelben a menedékkérők befogadása mellett foglalt állást, Pozsonyban pedig csak a kormány módszereinek bírálatára szorítkozott. Az uniós menekültkvóták elutasítása és a helyi népszavazások ügydöntővé változtatása céljából a Magyar Közösség Pártja (MKP) októberben petíciót is indított, ezt idáig már több mint 50 ezren írták alá.
Idén meghatározó téma volt Robert Fico kormányának széleskörű jóléti intézkedéseket bevezető döntéssorozata is. Az úgynevezett "szociális csomagok" olyan lépéseket tartalmaztak, mint a minimális nyugdíj intézményének bevezetése, a minimálbér jelentős emelése vagy az alapélelmiszerek áfájának csökkentése.
A nem kis költségvetési terhet jelentő intézkedések dacára a kormány ősszel olyan költségvetést fogadott el, amely 2 százalék alatti GDP-arányos hiánnyal számol. Itt elmondható, hogy Szlovákia idén a 2009-es pénzügyi és gazdasági válság óta gazdasági szempontból az egyik legjobb évét zárja. A gazdaság bővülése a központi bank (NBS) becslése szerint 2015-ben éves szinten megközelíti a 3 százalékot, 53 százalékra csökken a GDP-arányos államadósság és emelkedett a lakosság vásárlóereje.
Nyár végi adatok szerint éves szinten 6,4 százalékkal emelkedett az ipar termelési indexe, s tovább bővülhet, tekintve azt az idei megállapodást, mely szerint a Jaguar Land Rover Szlovákiában építi meg új autógyárát.
Az adatokat némileg árnyalja, hogy az idei GDP-növekedés leginkább a belső fogyasztás megerősödésének köszönhető, ezt viszont a lakosság gyorsuló ütemű eladósodása kísérte. Szlovákiában, ahol a munkavállalók kétharmada keres kevesebbet a havi 850 eurós átlagbérnél, az idén minden eddiginél magasabb arányban - éves szinten 13 százalékkal - 5800 euróra nőtt az egy főre jutó hitelek összege.
Ilyen helyzetben készül Szlovákia a parlamenti választásokra, amelyeken az erejét megtartó kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia és a tovább aprózódott parlamenti ellenzék, illetve néhány bejutásra esélyes parlamenten kívüli párt küzd majd a voksokért. Ilyen a több pártonkívüli független jelöltet is listáján indító, Berényi József vezette MKP, amelynek a - jelöltlistáján egyharmados arányban szlovák jelölteket szerepeltető - Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párttal kell versenyeznie a szavazatokért.
Az esélyek nehezen megbecsülhetőek, de tény, hogy idén nem történt előrelépés a felvidéki magyar közösség politikai érdekérvényesítésében. Ezt bizonyítja, hogy a helyi magyarságot érintő olyan kérdésben sem változtak érdemben az álláspontok, mint a szlovák állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyar állampolgárok ügye, vagy a megszűnés fenyegette magyar oktatási nyelvű kisiskolák kérdése. A szlovákiai magyar oktatásügyet érintő kedvezőtlen folyamatok miatti tiltakozásul ugyan szeptemberben évek óta nem látott nagyságrendű tiltakozó nagygyűlést tartottak, ám a civilek által a felvidéki magyarság politikai érdekképviseletének támogatásával szervezett rendezvényre érdemi szinten nem reagált a szlovák kormány. Pozsony a nyáron elutasította annak a petíciónak a követeléseit is, amelynek kezdeményezői a magyar anyanyelvi írás- és olvasásórák számának növelését kérték.