Az üdülési klubok az időben megosztott ingatlanhasználati jogok megvásárlásáról szóló Európai Uniós irányelv szabályainak megkerülése érdekében jöttek létre, ami azt jelenti, hogy az üdülési klubokkal kötött szerződések tekintetében az elállási idő, a fogyasztók tájékoztatása, valamint az előleg tekintetében használják ki legfőképpen a joghézagokat. Ennek szabályozása érdekében már megszületett a 2008/122/EK irányelv, amelynek a nemzeti jogrendszerbe való átültetésre a tagállamok 2011. február 23-ig kaptak határidőt. Az üdülési klubokról szóló irányelvet még nem építették be a magyar jogrendbe – addig tehát fokozottan óvatosaknak kell lennünk.
A tipikusan spanyol-, portugál és görög székhelyű üdülési klubok képviselői általában a strandokon vagy vízparti promenádokon környékezik meg a turistákat. Rendszerint kaparós sorsjeggyel ajándékozzák meg gyanútlan áldozataikat, és amikor azok a sorsjegyet lekaparva felfedezik, hogy nyertek egy utazást (hogy, hogy nem, az összes sorsjegy ingyenes utazásra jogosít), az ügynök örömrivalgásban tör ki, majd egy távolabb eső, ismeretlen helyre invitálja gyanútlan áldozataikat termékbemutatóikra, hogy ott átvehessék az „nyereményeiket”, tájékoztat az ír Európai Fogyasztói Központ honlapja.
Az igazi problémák akkor kezdődnek, amikor a fogyasztók a termékbemutatókon rájönnek, hogy ajándékutazásról ugyan szó sincsen, ám a klub ügynökei meglehetősen agresszívan arra próbálják meg őket rávenni, hogy váltsanak üdülési klubtagságot. Szintén az ír Európai Fogyasztói Központ számolt be arról, hogy a megkörnyékezett ír fogyasztók tapasztalatai szerint az órákig tartó termékbemutatón ételt nem, ám annál több alkoholt kínálnak, és igyekeznek folyamatos nyomás alatt tartani a hallgatóságot, akik ilyen módon nem tudják alaposan átgondolni sem a szerződés feltételeit, sem pedig azt, hogy egyáltalán akarnak-e szerződést kötni.
A fogyasztók, akik aláírják a szerződést, majd meggondolják magukat néhány nappal később, csapdahelyzetben találják magukat: az üdülési klub addig készséges üzletkötőit vagy nem tudják elérni többé, vagy pedig minősíthetetlen stílusban utasítják el kéréseiket.
A szálláshelyek vagy utazások pedig, amelyekre az üdülési klubok jogosítanak, általában jóval alacsonyabb színvonalúak, mint amit ígértek, és amire szerződtek; ám semmivel sem olcsóbbak egy normál utazási iroda által szervezett társas útnál.