A harcok beszüntetése a kijevi főtéren nem jelenti azt, hogy Ukrajnában megszűnne az erőszak és a szembenállás még csak most kezdődik - ez a véleménye Viktor Sesztakov orosz közírónak, akinek a cikkét a Nyezaviszimaja Gazeta független moszkvai napilap közölte. Szerinte Ukrajnában okkal tartanak attól az emberek, hogy véglegesen felszámolják az orosz nyelvi oktatást és eltörlik a " birodalmi gyarmatosító történelem" maradványait, nyomást gyakorolnak az orosz vállalkozásokra.
A Rosszijszkaja Gazeta című kormánylapban megjelent kommentár szerint Viktor Janukovics "a Nyugat nyomása alatt vérontásba és szétesésbe vezette Ukrajnát", és az ukrán politikust Európa "az ujja köré tekerte". A szerző azt nehezményezi, hogy ma senkit sem aggaszt, mennyire támadhatóak jogilag az ukrán parlament által az utóbbi napokban elfogadott törvények. A Verhovna Rada képviselői szerinte katonai jellegű csoportok túszaivá váltak, és egymás után nyomták rá a pecsétet "az új idők törvényeire". Arra is felhívja a figyelmet, hogy az államfő leváltásáról és az új választások kiírásáról szóló parlamenti határozatok mellett más, meglehetősen figyelemre méltóak is szerepelnek. Például az, amelyik minden ukrán állampolgárnak jogot ad arra, hogy "a náci értékeket népszerűsítse".
A Kommerszant című napilap szerint korszakváltás ment végbe Ukrajnában Viktor Janukovics ukrán államfőnek a hatalomból eltávolításával és Julija Timosenko volt kormányfő börtönből való kiszabadulásával. A tekintélyes orosz politikai-gazdasági lap úgy véli, hogy az ellenzéki politikusnő az ukrán belpolitika központi szereplőjévé vált, de megjegyzi, hogy számos hatalommal szemben fellépő politikai aktivista csalódott, hogy a "narancsos hercegnő" kihasználta az Euromajdan győzelmét. A tiltakozók egy része a múlt emberének tartja Timosenkót, aki ugyanolyan szabályok mentén játszik, mint Janukovics.
A Die Welt című német konzervatív lap kommentárja szerint Oroszország az utóbbi években a "Putyin-doktrínát" követte, amely szerint a szomszédos országokban fenn kell tartani a politikai instabilitást és a függést Oroszországtól, és biztosítani kell, hogy Moszkvához hű politikusok kezében legyen a hatalom. Putyin azonban elszámította magát, hiszen nemcsak az ukrán társadalmat, hanem a Janukovics-rezsimet is csaknem teljesen megbénította, hogy Ukrajnának, "a kontinens egyik legszegényebb országának évekig a legmagasabb árat kellett fizetnie (az orosz) földgázért".
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap vezércikkében kiemelte, hogy az ukrán forradalom nem a hatalomváltásról, hanem a társadalmi együttélés alapszabályairól szólt. Ezért bárki is kerüljön kormányra, be kell tartania a demokratikus normákat, ugyanakkor mindazok a korrupt erők, amelyek eddig az államigazgatást, az igazságszolgáltatást és a rendvédelmi szervezeteket vezették, nem változtak meg annak hatására, hogy úgymond a nép oldalára álltak. Így aztán a hatalom átvételére készülő demokraták kénytelenek "taktikai okokból kompromisszumot kötni a korrupt erőkkel" - írta a FAZ.
A Süddeutsche Zeitung a Forradalom, I. rész című kommentárjában hangsúlyozta, hogy "a régi rend felbomlott, most pedig az EU-nak segítenie kell az újjáépítésben". A német liberális lap szerint "a forradalom második részében Európa hatalmas felelősséget visel, és ezt euróban és centben mérik". A Majdanon tüntető tömegek "kiharcolták (az EU-val kötendő) társulási szerződést", akkor is, ha nincs aláírás a szerződésen - írta a müncheni lap.
A baloldali francia Libération címlapján "ukrán tavasz" felirattal jelent meg, szerkesztőségi írásában viszont arra emlékeztetett, hogy az országot - amely csődhelyzetben van, identitását és területi egységét veszély fenyegeti - újjá kell építeni. A lap szerint semmi nem garantálja, hogy az ellenzék, amely átvette a hatalmat, nem követi el ismét a múlt hibáit: a gazdaság az oligarchák kezében van, ők irányítják valójában az országot. Ukrajnának "alapjaiban kell megreformálni a politikai, gazdasági és pénzügyi rendszerét, amely egy klikket gazdagít és elszegényíti a népet". "Az ellenzék, amely a múltban nem csinálta jobban, mint Janukovics, el fogja-e fogadni a jó kormányzás szabályait?" - tette fel a kérdést a Libération.
A katolikus francia La Croix szerint Ukrajna jövője még csak most alakul, s az új többség döntései "legitimitási problémát" vetnek fel.
A Hospodárské Noviny (HN) szlovák gazdasági-közéleti napilap azt írta: bár "az ukránok Kijevben győztek", ám az ország integritása az új kormány hatalomátvétele után is kérdéses marad. A helyzet az ország némely régióiban továbbra is érzékeny, így "hiba lenne Moszkvát még inkább a sarokba szorítani" , mivel Ukrajna az orosz anyagi segítség nélkül egy hét alatt csődöt jelenthet. Megjegyzi: akárhogyan is alakuljon a további helyzet, Ukrajna politikai jövője nem lesz sem egyszerű, sem fájdalommentes.
A függetlensége elnyerése óta "csak vergődő és az oroszok árnyékában élő" Ukrajnának egyértelműen le kell tennie a garast Brüsszel vagy Moszkva mellett, mert ha ingadozik az, az ország szétszakadásához vezet - írta hétfőn a pozsonyi Új Szó. A szlovákiai magyar nyelvű lap kommentárírója megjegyzi: most úgy tűnik az ország többsége az Európához tartozás mellett döntött, ám ebben az esetben az EU részéről ezúttal nem bizonyulnak majd elégnek a szép szavak, hanem Brüsszelnek "mélyen a zsebébe kell majd nyúlnia". Hozzáteszi: az események alakulásában az is kulcsfontosságú lesz, hogy "az erős Oroszországról álmodó Putyin" mekkora engedményekre lesz hajlandó Ukrajna esetében.