Uniós főtanácsnok: az uniós bíróságnak hatályon kívül kellene helyeznie azt az ítéletet, amely jóváhagyta paksi bővítéshez adott állami támogatást

Az Európai Bizottság a 2017-es határozatában jóváhagyta azt a beruházási támogatást, amelyet Magyarország a paksi atomerőmű telephelyén két új atomreaktor fejlesztése céljából kívánt nyújtani az MVM Paks II állami tulajdonban lévő vállalkozásnak. A reaktorok megépítését teljes egészében a magyar államnak kellett finanszíroznia. Az orosz Nizhny Novgorod Engineering vállalat kapta meg közvetlen odaítélés útján az új reaktorok építésének megbízását a Magyarország és Oroszország közötti nukleáris együttműködési egyezmény alapján. Oroszország állami kölcsönt is biztosít a projekt finanszírozására.

A bizottság jóváhagyási döntését Ausztria megtámadta az az uniós törvényszéknél, de keresetét 2022 novemberében első fokon elutasították. Ausztria ezt követően fellebbezést nyújtott be az uniós bírósághoz.

Laila Medina főtanácsnok álláspontja szerint az uniós bíróságnak helyt kellene adnia a fellebbezésnek, és hatályon kívül kellene helyeznie a törvényszéki ítéletet. Véleménye szerint

"az Európai Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia, hogy az építési szerződés valamely orosz vállalkozásnak történő közvetlen odaítélése összeegyeztethető-e az uniós közbeszerzési joggal, ezen odaítélés ugyanis a támogatás olyan részletszabályának minősült, amely a támogatással elválaszthatatlanul összefüggött."

A főtanácsnok úgy véli, elválaszthatatlan kapcsolat van a támogatás megvalósításához vagy működéséhez szükséges feltételek és körülmények között, amennyiben ezek nélkül az állami beavatkozás nem érheti el kitűzött célját. Ilyen esetben a bizottságnak az állami támogatás belső piaccal való összeegyeztethetőségének értékelésekor figyelembe kell vennie az uniós jog egyéb, a támogatási szabályokon kívüli előírásainak esetleges megsértését.

Medina szerint az Európai Bizottság eleget tehet vizsgálati kötelezettségének, ha hivatkozik egy lezárt kötelezettségszegési eljárásra, amely megállapította, hogy nem történt jogsértés - jelen esetben a közbeszerzési szabályok megsértése. A vitatott határozatban a bizottság másodlagosan így is járt el, azonban csupán egyszerű utalást tett, anélkül hogy kifejtette volna döntése indokait. Emiatt a határozat ebben a tekintetben nem volt megfelelően megindokolva - olvasható a testület sajtóközleményében.

A főtanácsnoki indítvány nem köti a bíróságot az ítélethozatalkor. A bíróság most kezdi meg a tanácskozást a jelen ügyben, az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.