A magyar gazdaság évtizedes teljesítményében a német cégeknek is kiemelt szerepe van, ezért kulcsfontosságú, hogy a vámháború okozta változékony piaci helyzetben a német gazdaság ismét erőre kapjon - mondta Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) éves közgyűlésén csütörtökön Budapesten.
A jegybankelnök hangsúlyozta: hazánkban a kiszámítható beruházási környezet megteremtéséhez és a konjunktúra beindulásához az árstabilitás fenntartására van szükség. A jegybank új vezetése elkötelezett a tartósan alacsony infláció és a stabil pénzügyi rendszer biztosítása mellett - húzta alá.
Megemlítette, hogy 2024-ben a teljes hazai export 24,1 százaléka irányult Németországba, és egy évvel korábban, 2023-ban 20 milliárd euró közvetlentőke-befektetés érkezett Magyarországra német területekről, ami jól mutatja a kapcsolatok fontosságát. A jegybankelnök hozzátette: a német cégek számottevő jelenléte a magyar gazdaságban olyan hozzáadott értéket képvisel, amelynek a gazdasági növekedésben is jelentősége van.
- tette hozzá.
Az utóbbi években a világgazdaságnak három nagy kihívással is szembe kellett néznie, a Covid-világjárvány megmutatta a globális méretű gazdasági értékláncok töredezettségét, míg az orosz-ukrán háború, a szankciók és az energiaválság következtében Európa leszakadt a világgazdasági versenyben. Az amerikai vámháború pedig szintén hatással van a magyar gazdaságra: a jelentős bizonytalanság csökkenti a befektetési bizalmat, és rontja a nemzetközi piaci hangulatot.
A magyar gazdaság 2021 júniusára elérte a járvány előtti kibocsátási szintet, számos európai ország és benne a német gazdaság is ennél lassabban állt helyre. Tavaly az EU gazdasága 1 százalékkal bővült, miközben a kínai gazdaság 4 százalék feletti növekedést ért el.
A nemzetközi bizonytalanságok elhúzódása visszaesést eredményezhet Magyarországon, ugyanakkor vannak kedvező jelek a magyar gazdaságban - mondta. Ezek közé sorolta a folyó fizetési mérleg egyensúlyközeli helyzetét, a lakossági megtakarítások bővülését és a munkaerőpiac feszességét. Mint mondta: a magyar GDP-növekedés egyelőre mérsékelt, azonban a visszatérő fogyasztás és a foglalkoztatottság tartósan magas szintje a pozitív várakozásokat erősíti.
A jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése, a fenntartható gazdasági növekedés - hangsúlyozta. Az áprilisi 4,2 százalékos infláció jóval kívül esik a jegybanki toleranciasávon, ezért fontosnak nevezte a várakozások hűtését.
- jegyezte meg.