A fotós is alig hitt a szemének: ......
Ritka pillanatnak lehettek tanúi a Fertő-Hanság Nemzeti Park munkatársai, amikor a napokban sikerült lencsevégre kapniuk egy túzokot a Fertő délkeleti részén, olyan területen, ahol évtizedek óta nem fészkelt a faj. A nemzeti park saját Facebook-oldalán osztotta meg a nem mindennapi hírt: közel két évtized után ismét megjelent ez a különleges madár a vidéken.
A túzok, Európa egyik legnagyobb röpképes madara, az 1980-as évek elején még rendszeresen fészkelt a térségben, ám a következő években már szinte eltűnt a Fertő-Hanság környékéről. Bár néhány alkalommal – például 2004-ben és 2017-ben – még láttak egy-egy átrepülő példányt, tartós jelenlétéről a természetvédők már csak nosztalgiázhattak.
A túzok nemcsak a magyar puszták ikonikus madara, de a hazai természetvédelem egyik szimbóluma is – ott díszeleg a Magyar Madártani Egyesület és a Körös-Maros Nemzeti Park címerében is. A hímek akár 16 kilósra is megnőhetnek, míg a tojók jóval kisebbek. Ez a világszerte veszélyeztetett faj nálunk viszonylag stabil állománnyal bír – ennek megőrzése kulcsfontosságú.
A nyolcvanas évekre ugyan erősen lecsökkent a számuk, de a célzott védelem – köztük a dévaványai Túzokrezervátum 1975-ös létrehozása eredményesnek bizonyult. Itt a mentett tojásokból keltetett csibéket nevelik és juttatják vissza a természetbe. Mégis, a legfontosabb: megóvni a természetes élőhelyeket, a fészkelő- és dürgőhelyek zavartalanságát.
A vetésszerkezet és gépi munkák időzítése, fészkek körüli védőzónák kijelölése, téli táplálékforrás (mint a repcetábla) biztosítása mind-mind létfontosságú ahhoz, hogy a túzok egy területen megmaradjon. A légvezetékek miatti balesetek megelőzése szintén kulcsfontosságú, ahogy a gazdák bevonása is a természetközeli gazdálkodásba. Szerencsére vadászni már rég nem lehet rá, a faj fokozottan védett, és szerencsére a vadásztársadalom is elfogadja ezt. A túzokbarát tájhasználat ráadásul más ritka fajoknak is kedvez, így nem csak a madár, de az egész élővilág hálás érte.
Forrás:pénzcentrum