Egyre több német városban hirdetnek környezeti és éghajlatváltozási szükséghelyzetet, aminek révén a települési vezetőknek az eddiginél hangsúlyosabban kell érvényesíteniük döntéseikben az ökológiai fenntarthatóság elvét.
Csütörtöki sajtójelentések szerint az Észak-Rajna-Vesztfália tartományi Aachennel 13-ra emelkedett a klímavédelmi szükséghelyzetet (Klimanotstand) hirdető városok száma Németországban.
A mozgalom május 2-án indult, amikor Konstanz városában hirdették ki a szükséghelyzetet. Időközben két tartományi főváros is csatlakozott, a schleswig-holsteini Kiel még májusban, a Saar-vidéki Saarbrücken pedig kedden.
A mozgalom főleg az ország nyugati és északnyugati részén terjed, a keleti tartományokat, a volt NDK területét még nem érte el.
A kezdeményező jellemzően az önkormányzati képviselőtestület, ahol pártokon átívelő egyetértésben terjesztenek elő határozati javaslatot, általában a Zöldek vezetésével. Az országos tényezőként számon tartott - a szövetségi parlamentben (Bundestag) is képviselettel rendelkező - politikai erőket tekintve csak egy párt, az ember okozta éghajlatváltozás tényének elfogadásával viaskodó, jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) képviselői szavaznak nemmel.
Saarbrückenben például a Zöldek indítványához a kereszténydemokraták (CDU), a szociáldemokraták (SPD), a liberálisok (FDP) és az SPD-től balra álló Die Linke (Baloldal) képviselői is csatlakoztak, az AfD képviselői pedig elutasították a klímavédelmi szükséghelyzet bevezetését.
A klímavédelmi szükséghelyzet nem jogi kategória, kihirdetése politikai lépés, nem jár jogi kötelezettségekkel. A lépés inkább a helyi szintű politika jelképes válasza a fiatalok és felnőttek körében is egyre erősödő globális civil éghajlatvédelmi mozgalom a Fridays for Future (Péntekenként a jövőért) terjedésére.
A klímavédelmi szükséghelyzetről szóló határozatok általában tartalmazzák, hogy a városvezetésnek valamennyi döntésnél meg kell vizsgálnia a tervezett lépések lehetséges éghajlati és környezeti hatását, és az ökológiai fenntarthatóság elvének a leginkább megfelelő megoldást kell választania.
Az aacheni képviselőtestület által elfogadott határozatban például az áll, hogy elsődleges fontosságú feladatként ismerik el "a klímaválság és annak súlyos hatásainak megfékezését". A dokumentum a többi között azt is tartalmazza, hogy a nyilvánosság bevonásával ki kell dolgozni egy "integrált klímavédelmi koncepciót", és a főpolgármesternek félévente be kell számolnia az éghajlatváltozást fokozó gázok kibocsátásának csökkentésében elért eredményekről.
Saarbrückenben is konkrét kibocsátás-csökkentési célokat tartalmazó klímavédelmi tervet kell készíteni - mondta Torsten Reif, a Zöldek helyi frakcióvezetője a Saarländischer Rundfunk tartományi közszolgálati médiatársaságnak. Kiemelte, hogy egy átfogó intézkedéscsomagra lesz szükség, amely legfőképpen a közlekedés területét érinti. Egyebek mellett vonzóbbá kell tenni a közösségi közlekedést - például az úgynevezett egyeurós napijegy bevezetésével -, hogy csökkenjen az autóforgalom. A megújuló forrásokra alapozó energiatermelést is ösztönözni kell, és az eddiginél szigorúbb energetikai előírásokat kell bevezetni a lakóépületek felújításának és az újlakás-építések szabályozásában - sorolta a Zöldek politikusa.