A vállalatok számára 2024-ben is a kiberbiztonsági fenyegetések jelentik a legnagyobb üzleti kockázatot - közölte az Allianz nemzetközi felmérése alapján kedden.
A biztosító társaság felmérése szerint az adatbiztonság megóvása a legjelentősebb kihívás a kiberkockázatokon belül, ezt követik a kritikus infrastuktúrát és az eszközöket érő támadások, valamint a zsarolóvírusok. Hozzátették, hogy a kiberbűnözés már harmadik éve a legnagyobb kockázatnak, de még soha nem előzte meg ilyen arányban a további kockázatokat. A vizsgálat 92 országa közül 17-ben, többek között Az Egyesült Államokban, Indiában és Japánban említették ezt első helyen a szakértők.
A közlemény szerint az ellátási láncok zavarai enyhültek, ennek ellenére az üzletmenet folytonosságának megszakadása még mindig a második legkomolyabb fenyegetés. A harmadik helyen a természeti katasztrófák állnak, ami az Allianz szerint érthető, hiszen például a biztosítási károk többségét a viharkárok tették ki tavaly.
A természeti katasztrófákat Horvátországban, Görögországban, Malajziában, Marokkóban, Mexikóban, Szlovéniában és Thaiföldön éppúgy az első számú kockázatnak tekintik, mint Magyarországon.
Belföldön az élmezőnybe tartozik még a makrogazdasági környezet, valamint a jogszabályi és szabályozási változások. A rangsor alaposan átrendeződött, a tavaly még első helyen álló energiakrízis a 8. helyre esett vissza, új belépőként pedig megjelent az első tíz kockázat között a piaci környezet változása.
Az Allianz arra számít, hogy a kihívások jelentősen próbára teszik idén az ellátási láncok és az üzleti modellek ellenállóképességét. Hangsúlyozták egyúttal, hogy a biztosítási fedezeteket tanácsos a kockázatváltozásoknak megfelelően módosítani.
A nagyobb cégek kockázattudatossága a járvány időszaka óta javult, törekednek a rugalmasságra, a kisebbeknek ugyanakkor nincs elég idejük és erőforrásuk a hatékony felkészülésre, ezért nekik egy váratlan esemény után tovább tart visszatérni a normális üzletmenethez. A növekedési kilátások világszinten továbbra sem túl jók, de a gazdasági hullámvölgyek csillapodhatnak, így némiképp egyes kockázatok is enyhülhetnek - tették hozzá.
A felmérés 92 ország és terület 3069 kockázatkezelési szakértőjének véleménye alapján készült - olvasható a közleményben