A városok jobb és környezetkímélőbb közlekedésének kialakítését szolgáló Civitas II. programhoz kapcsolódóan minden évben megrendezik a Civitas fórumot. Az esemény a projekthez kapcsolódó legnagyobb olyan rendezvény, amelyen valamennyi, a Civitas I. és a Civitas II. programban részt vevő város – összesen 36 –, valamint az Európai Bizottság képviselteti magát.
A mintegy 300 fős Civitas fórum ebben az évben Litvániában, Kaunasban zajlott. Az eseményen a városok képviseletében számos politikai vezető, szakember, valamint amerikai és japán delegáció is részt vett. A rendezvényen – az Európai Bizottság felkérésére – Pajna Zoltán alpolgármester tartott előadást a debreceni közlekedési helyzetről és a város fejlesztési politikájáról.
A találkozó alkalmával Jacques Barrot, az Európai Bizottság közlekedésért felelős alelnöke bemutatta az úgynevezett „green paper”-t, mely a későbbiekben átdolgozásra kerülő „zöld könyv” szakmai alapjául szolgál. A „green paper”-ben megfogalmazott kérdésekre a Bizottság 2008 tavaszáig várja a városok válaszait, javaslatait.
A politikai rendezvények mellett projektkoordinációs megbeszélésre is sor került, melyen Debrecen várost Szekeres Antal jegyző és Szűcs László osztályvezető képviselte.
A fórum konklúziójaként a következőket lehet levonni az Európai Bizottság képviselői és a delegált politikai vezetők, közlekedési szakemberek közt lezajlott párbeszédből:
Az egyik legfontosabb eszköz az európai közepes méretű városok közlekedési helyzetének javításra a lakosság gondolkodásának átformálása. A városi környezetben egyre kevesebb hely marad ugyanis nagyobb infrastrukturális beruházások végrehajtására, mellyel még több helyet biztosíthatnánk a személygépjármű forgalom számára. Az egyetlen megoldás, ha más, környezetbarát közlekedési módokra szokatjuk át a lakosságot, mint például a kerékpározás, a tömegközlekedési eszközök használata, vagy éppen a gyaloglás.
Az Európai Unió fontosnak tartja a valamely okból hátrányos helyzetben lévő polgárok egyenlő esélyeinek biztosítását a városi közlekedés terén. Kiemelt figyelemmel kell lenni az idősekre és a mozgáskorlátozottakra.
Az uniós lakosság 80 százaléka városokban él. Az EU csak akkor tudja vállalásait teljesíteni a klímaváltozás, globális felmelegedés elleni harcban, ha a városokban javít a közlekedés fenntarthatóságán. Ehhez meg kell találni, hogy az EU hol tud a leghatékonyabban hozzáadott értéket biztosítani a fejlesztésekhez. A know-how átadása nagyon fontos, ezt szolgálja többek között a Civitas program is. Nem szabad ugyanazon hibákat rendre elkövetni valamennyi városban a közlekedés megszervezése terén. Az EU akcióterveket dolgoz ki a problémák megoldására, de ennek egy lentről felfelé történő információ- és ötletáramlásra kell alapulnia. Az EU azt is felveti, hogy tömegközlekedési járműveket a városoknak közösen, akár európai szinten együttesen kellene beszereznie, ezzel csökkentve az árakat. Egy ilyen beszerzésnél a járművek környezeti mutatóit, kibocsátási és zajadatait is jobban előnyben lehetne részesíteni. Kidolgozás alatt áll az az egységes európai műholdas helymeghatározó rendszer is, melyre alapítva a jövőben lehetőség nyílik majd a forgalom folyásának teljes irányítása, menedzselése (Galileo-program).
Fontos kérdés a mobilitás terén a biztonság. Mind a közúti biztonság, mind a tömegközlekedés biztonságának javítása kiemelt figyelmet érdemel. Minden évben hatalmas károk érik az Európai Uniót a közlekedési balesetek miatt, melyek harmada a városokban történik. A fő feladat elsősorban a szabályok betartása és betartatása, nem csak a honos országban, hanem akkor is, ha átlépjük az országhatárt.
Az Európai Unió egyre inkább szorgalmazza olyan „zöld zónák” kijelölését a városokban, melyekből a személygépjármű-forgalom vagy teljesen ki van tiltva, vagy csak olyan gépjárművek behajtása engedélyezett, melyeket a legszigorúbb mércével mérve is környezetbarátnak lehet tekinteni. A jogi szabályozás helyi szinten történik, tehát az önkormányzatoknak kell megfelelő eszközöket találni és konszenzusos megoldásokat bevezetni e téren. Felmerült egy jelölési rendszer kidolgozása is európai szinten, mely „zöld város” címmel tüntetné ki azon településeket, melyek hasonló intézkedéseket hoznak.
Alapvető törekvése az Európai Bizottságnak, hogy az Európai Unióban – hasonlóan az iparban alkalmazott, „a szennyező fizet” elvhez – a közlekedésben részt vevők a választott közlekedési mód valamennyi káros hatását maguk fizessék meg. Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a közlekedési mód választása a tömegközlekedés és egyéb, alternatív módok felé tolódjon el.
A közlekedési eszközök gyártóinak is hatalmas felelőssége van, hogy egyre biztonságosabb és egyre inkább környezetbarát járműveket állítsanak elő. Az uniós szabályozásnak ezt szintén elő kell írnia.
A városi közlekedésszervezés kapcsán egyéb újszerű, ma még radikális lépéseken is el kell gondolkodnia a politikai vezetőknek, hiszen ők építik a jövő Európáját. De a magánszektornak is jelentős szerepe van e téren. A vállalatok például Nyugat-Európában ma már a szolgálati autók helyett egyre több helyen tömegközlekedési bérletet adnak az alkalmazottaknak. Ezt a gyakorlatot az Európai Unió több intézménye is elkezdte alkalmazni.
Az Európai Bizottság képviselői kifejezték azon szándékukat, hogy az EU soron következő, szlovén elnökségének ideje alatt egy nagyszabású, városi közlekedéssel foglalkozó konferencia-sorozatot szervezzenek, melyen nem csak a jól bevált és működő megoldásokat szeretnék ismertetni, hanem olyan kezdeményezésekre is kíváncsiak, melyek valamilyen okból több városban sem működtek. Ez rendkívül fontos a jövőre vonatkozó útkeresés, illetve az uniós akciótervek kidolgozása szempontjából.