A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium továbbra is úgy véli, hogy a tervezett aranybánya projekt komoly környezeti kockázatot jelent. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium álláspontja nem változott: továbbra is határozottan ellenzi a verespataki aranybánya megnyitását.
A minisztérium úgy véli, hogy az elkészült hatástanulmány alábecsüli a projekt komoly környezeti kockázatait. Nagyra értékeli viszont, hogy a román környezetvédelmi hatóságok a nemzetközi szabályokat betartva biztosítják a nyilvánosság és a magyar fél részvételét a verespataki beruházás környezeti hatásainak vizsgálatában.
A KvVM szakértői szerint ugyanakkor a beruházó által készített hatástanulmány ellentmondásokat és bizonytalanságokat tartalmaz, nem kellően tárja fel a lehetséges problémákat. Az 5000 oldalnyi dokumentum gazdag ugyan technikai részletekben, de a kockázatokat alábecsüli, azokra valószínűtlen meghatározásokat alkalmaz, melyek alig adnak alapot a tudományos igényű elemzésnek.
A Verespatakon megvalósítani szándékozott hatalmas felszíni aranybányászati tevékenység során a kőzetből az aranyat ciános technológiával nyernék ki, és a mérgezőanyag-tartalmú zagyot felszíni tározókba vezetnék. Az országhatáron átterjedő káros környezeti hatás csak havária esetén érheti Magyarországot, ahogy 2000-ben a tiszai ciánszennyezésnél történt egy felhőszakadás után a töltésszakadásnál. Hasonló katasztrófa esetén a szennyezés román területen okozna hatalmas szennyezést a vizekben, és kb. 400 kilométert haladva a Maros folyón érné el a magyar határt, amelytől számítva összesen kb. 70 kilométeren szennyezheti a Maros és a Tisza magyarországi szakaszát.
Mivel a verespataki bányanyitás országhatáron átterjedő környezeti kockázatokat hordoz, az u.n. Espooi egyezmény lehetővé teszi a szomszédos országok részvételét az engedélyezési eljárásban. Így a magyar lakosság is tájékozódhat és kifejtheti véleményét a beruházással, illetve annak környezeti hatásaival kapcsolatban. A román hatóságoknak figyelembe kell venni ezt a véleményt is a tevékenység engedélyezéséről való döntésben.
A nyilvános lakossági fórum célja, hogy a környezeti hatásvizsgálati dokumentáció és szóbeli kiegészítés alapján az érdeklődők tájékozódni tudjanak a tervezett beruházásról, annak magyar területre átterjedő esetleges hatásairól, ezzel kapcsolatban a román szakértőknek kérdéseket tehessenek fel, illetve hangot adjanak véleményüknek. Ennek elősegítésére a KvVM magyarra fordíttatta a dokumentáció határon átterjedő környezeti kockázatokról szóló fejezetét és a jogi előírásoknak megfelelően elérhetővé tette román és angol nyelven az átadott teljes anyagot bárki számára.
A magyar hatásvizsgálati szabályozásnak megfelelően a KvVM a nyilvános magyarországi fórumon (közmeghallgatáson) való részvételre felkérte a román fél képviselőit, majd a civil zöld szervezetek igénye alapján egy második fórumon való részvételüket is kérte. A román fél vállalta ezt is, így augusztus 28-án Szegeden, augusztus 29-én pedig Budapesten lesz meghallgatás. (Szegeden 16 órakor az egyetem Tanulmányi és Információs Központjában, Budapesten pedig másnap szintén 16 órakoe a Műegyetemen.)
A két magyarországi és a 14 romániai közmeghallgatás tapasztalatait valamint a magyar fél által átadott szakértői véleményt is figyelembe véve a román fél dönthet majd, hogy elegendő-e ez a végső döntése meghozatalához, vagy visszaküldi a beruházónak a hatástanulmányt további kiegészítés céljából.
A közmeghallgatásokkal kapcsolatos részletes információt keresse a KvVM honlapján