A baloldal megőrizte Franciaország három legnagyobb városát, Párizst, Marseille-t és Lyont a helyhatósági választások második fordulójában - derül ki a belügyminisztérium által hétfőn közzétett végleges eredményekből, amelyeket a pártok a jövő évi elnökválasztás előtti erőviszonyok tükrében értelmeztek.
Ha most rendeznék az elnökválasztást, az első fordulót a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés jelöltje nyerné a felmérések szerint. A Marine Le Pen által fémjelezett párt csak részben tudta teljesíteni a kitűzött céljait: több dél-franciaországi közepes városban győzni tudott (Orange, Carpentras, Carcassonne, Menton), de nem tudta elhódítani azokat a nagyobb városokat - Toulon, Nîmes vagy Marseille -, amelyekben a jelöltjei az élen végeztek az első fordulóban.
."Soha nem volt még ennyi megválasztott képviselője a Nemzeti Tömörülésnek és szövetségeseinek Franciaországban. Több tucat településen bizonyítottunk. Ezek a sikerek nem a végcélok, hanem a kezdetek" - jelentette ki vasárnap este Jordan Bardella pártelnök, az elnökválasztás egyik potenciális jelöltje.
A párt egyik külső szövetségese lesz a következő polgármester a déli Nizzában, ahol a hagyományos jobboldaltól átigazolt Éric Ciotti legyőzte a város eddigi jobboldali polgármesterét, Christian Estrosit.
Párizsban győzelmet aratott a 48 éves szocialista Emmanuel Grégoire - Anne Hidalgo leköszönő polgármester korábbi első helyettese -, akit a szavazatok 50,5 százalékával választották meg polgármesternek a 41,5 százalékos támogatottságot kapó jobboldali Rachida Datival és a radikális baloldali Engedetlen Franciaország jelöltével, Sophia Chikirou-val szemben.
A francia fővárosban ötödik mandátumát kezdheti meg a baloldal, amely negyedévszázada irányítja a várost.
"Párizs úgy döntött, hogy hű marad a történelméhez" - mondta az új polgármester, amikor közkerékpáron megérkezett a városházára.
Emmanuel Grégoire - más politikusokhoz hasonlóan - győzelmét a jövő évi köztársasági elnökválasztás előtti év jelképévé tette.
"A csata Franciaországban heves lesz" - jelentette ki az új polgármester, hozzátéve, hogy "Párizs lesz a központja a jobboldal és szélsőjobb egyesülésével szembeni ellenállásnak".
Ez a "város, amelyet egyesek már elveszettnek hittek, amelyet egyesek már a Nemzeti Tömörülésnek adtak, ma este megmutatta legszebb arcát, azt, hogy képes ellenállni, hogy ismét képes összefogni" - mondta az újraválasztott polgármester.
A baloldal az ország harmadik városát, a középkeleti Lyont is megőrizte, ahol Grégory Doucet polgármester szoros versenyben (50,67 százalék győzött az Olympique Lyonnais labdarúgóklub korábbi vezetője, a jobboldali Jean-Michel Aulasszal (49,33 százalék) szemben, aki pedig sokáig vezette a közvélemény-kutatásokat. Utóbbi "rendellenességekre" panaszkodott, és bejelentette, hogy jogorvoslati eljárást indít.
A felmérések szerint jelenleg csak egyetlen centrista jelöltnek lenne esélye bejutnia a Nemzeti Tömörülés jelöltje mellett az elnökválasztás második fordulójába: Édouard Philippe volt miniszterelnöknek, a jobbközép Horizontok nevű párt vezetőjének. Ő személyes ügyként kezelte a helyhatósági választásokat: a jövő évi elnökválasztáson való indulását attól tette függővé, hogy harmadszorra is újraválasztják-e polgármesternek a normandiai Le Havre-ban.
Miután megerősítették polgármesteri székében, Édouard Philippe rövid beszédében kijelentette, hogy a jövő évi elnökválasztást illetően "van okunk reménykedni, amikor a jószándékú emberek (...) elutasítják a szélsőségeket és azok könnyű megoldásait".
A radikális baloldali Engedetlen Franciaország csak két közepes városban adhat polgármestert, az északi Roubaix-ban és Párizs északi elővárosban, Saint-Denis-ben.
A Szocialista Párt vezetősége a két forduló között kizárta az "országos megállapodást" a radikális baloldallal, amelynek vezetőjét, Jean-Luc Mélenchont több megszólalása miatt antiszemitizmussal vádolják, de a két párt jelöltjei több városban is közös listákat állítottak a második fordulóban. A baloldalon belül ezek a helyi megállapodások vitákat váltottak ki, s a második fordulós eredmények alapján nem is bizonyultak kifizetődőnek.
Ezekben a városokban a jobbközép Köztársaságiak adhatják a polgármestereket, ahogy a legtöbb közepes város is a hagyományos jobboldal fellegvára maradt.
A jövőre leköszönő Emmanuel Macron államfő pártja nem állított önálló listákat, jelöltjei többségében a hagyományos jobboldali vagy centrista pártok listáin indultak.