A francia szocialisták hajlandóak részt venni egy új koalíciós kormányban, ha baloldali a miniszterelnök

Külföld - 2024-12-07

A francia Szocialista Párt pénteken jelezte, hogy kész tárgyalásokat folytatni Emmanuel Macron államfő centrista pártjával és a jobbközép pártokkal egy új kormány megalakításáról, amennyiben az új miniszterelnök a baloldalról érkezik.

Emmanuel Macron pénteken hivatalában egyeztet több politikai párt vezetőjével, miután csütörtökön elfogadta Michel Barnier miniszterelnök lemondását, akinek kormányát egy történelmi jelentőségű parlamenti bizalmi szavazással megbuktatták a baloldali pártok és a Marine Le Pen által irányított jobboldali Nemzeti Tömörülés.

Az államfő csütörtök esti televíziós beszédében - amelyet 17,5 millióan követtek élőben - megpróbálta visszaszerezni a politikai élet irányítását, és azt ígérte, hogy "a következő napokban" kinevezi az új miniszterelnököt.

A Szocialista Párt (PS) főtitkára, Olivier Faure - akit délben fogadott az elnök - jelezte, hogy kész "kompromisszumokat kötni minden témában", beleértve a nyugdíjakat is. A PS azonban "semmilyen körülmények között" nem vesz részt egy jobboldali miniszterelnök által vezetett kormányban - hangsúlyozta az ellenzéki párt vezetője, aki egy olyan baloldali miniszterelnök kinevezését szorgalmazta, aki szavatolná a korábbi kormányzati politika utáni "irányváltást".

Emmanuel Macron"semmilyen előfeltételt nem támasztott semmilyen témában" a találkozó során, és"egyáltalán nem kérte meg" a szocialistákat, hogy szakítsanak a radikális baloldali Engedetlen Franciaországgal - mondta Olivier Faure. Ez utóbbi párt kezdeményezte a baloldali pártszövetség, az Új Népfront által benyújtott bizalmatlansági indítványt, amelyet a szocialista képviselők is megszavaztak.

"Megoldást kell találnunk, mert nem állhat le hónapokra az ország"

- hívta fel a figyelmet a pártvezető.

Franciaországot a nyár folyamán csaknem két hónapon át egy lemondott kormány irányította ügyvezetőként, miután a július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, s egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré. Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép köztársaságiak alakítottak szeptemberben kisebbségi kormányt, a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a szuverenista jobboldali Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben maradt.

A Szocialista Párt állásfoglalása kisebb bombaként robbant a baloldalon, ugyanis a baloldali pártok mindeddig kizárták az együttműködést a kormányzó erőkkel.

Marine Tondelier, a Zöldek vezetője szerint Emmanuel Macron célja a baloldali pártszövetség szétrobbantása. "A Szocialista Párt nem eshet ebbe a csapdába"- figyelmeztetett, bírálva a PS-t, amiért "rosszul indította a tárgyalásokat".

Péntek délután a francia elnök környezete közölte, hogy Emmanuel Macron telefonos megbeszélést fog folytatni a baloldali pártszövetség többi tagjának, az Engedetlen Franciaországnak, a Zöldeknek és a Kommunista Pártnak a vezetőivel is. A megbeszélések időpontját egyelőre nem erősítették meg.

"Kapcsolatba léptem Emmanuel Macron kabinetjével, amely azt szerette volna tudni, hogy nyitottak vagyunk-e a párbeszédre. Azt válaszoltam, hogy igen"

- mondta az AFP hírügynökségnek Fabien Roussel, a Kommunista Párt országos titkára. "Azt mondták, hogy hétfőn találkozunk" - tette hozzá.

Az elnöki hivatal szerint az új miniszterelnök nevének bejelentése nem várható hétfő előtt, de több napig is eltarthat, mire sikerül megállapodni az új kormány összetételében.

A köztársasági elnök csütörtök este elmondta: a következő kormánynak egyetlen "prioritása" lesz: a költségvetés, amelyet a jövő év elején kell majd benyújtani a parlamentnek. Macron jelezte, hogy addig is, még "december közepe előtt egy külön törvényt terjesztenek a parlament elé", amely biztosítja "a közszolgáltatások és az ország életének folyamatosságát". A 2024-re meghatározott irányvonalak lesznek érvényesek 2025-re is, és "számít arra, hogy lesz többség, amely elfogadja" - mondta az elnök.

Az eurózóna második legnagyobb gazdaságának költségvetési helyzete gyors döntéseket követel a végrehajtó hatalomtól, ugyanis az államhaztartási hiány idén meghaladhatja a GDP 6 százalékát, és költségvetés hiányában nem lesz elérhető a jövőre kitűzött 5 százalékos célszám.