A magyar BT-tagsági törekvésről is tárgyalt Martonyi tizenegy külügyminiszterrel

Külföld - 2011-09-22

Hangsúlyos szerepet kapott Magyarország BT-tagságra való törekvése azon a 11 tárgyaláson, amelyet az ENSZ Közgyűlésének 66. ülésszakára New Yorkba érkezett Martonyi János külügyminiszter folytatott kollégáival az ENSZ-ben.

Martonyi János külügyminiszter  és Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter megbeszélést folytat New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés 66. ülésszakán.

A magyar diplomácia vezetője Macedónia, Malawi, Grúzia, Izrael, Nepál, Suriname, Gambia, Saint Kitts és Nevis, Banglades, Botswana és Kamerun külügyminiszterével találkozott.

    Tóth József, a külügyminisztérium sajtófőnöke az MTI-nek elmondta, hogy az ENSZ-közgyűlés kiváló alkalmat szolgáltat a nagy földrajzi távolságokra lévő országok diplomatáival való eszmecserére. A BT-kampány és a magyar diplomácia globális nyitásának keretében a kétoldalú kapcsolatokban számos olyan témát lehetett felfedezni a kétoldalú kapcsolatokban, amelyekkel kapcsolatban Magyarország kamatoztatni tudja olyan előnyeit vagy szakembereinek tudását, amelyekre a partner igényt tartana.

    A szóvivő szerint mind a karib-tengeri, mind az afrikai országok képviselői nagy figyelmet fordítottak az egészségügy területén folytatható együttműködés lehetőségeire. Magyarország több népbetegség leküzdésével kapcsolatban tapasztalatokat tud megosztani, illetve szakembereket tud rendelkezésre bocsátani.

    Szóba került például, hogy a karib-tengeri országok regionális rákkutató központot és sportakadémiát kívánnak létrehozni, amelyek kiépítésében és működtetésében számítanának Magyarország bekapcsolódására.

    Macedónia és Grúzia esetében napirenden szerepelt a két ország EU- és NATO-tagságának jövője. Martonyi János macedón partnerének megerősítette Magyarországnak azt az elkötelezettségét, hogy a Nyugat-Balkánon továbbvigye a bővítés folyamatát. Tóth József rámutatott, hogy Budapest konkrét szakértői segítséget nyújt a tagsági feltételek teljesítéséhez szükséges belső reformok véghezviteléhez. A magyar külügyminiszter Macedónia esetében érdeklődött a névkérdés megoldásának esélyeiről, ami feltétele annak, hogy az ország továbbléphessen az integrációs folyamatban.

    Martonyi izraeli partnerével áttekintette a közel-keleti helyzetet, azt, hogy az „arab tavasz” milyen változásokat hozhat a régióbeli erőviszonyokban. A felek szót ejtettek az ENSZ-beli palesztin státusszal kapcsolatos várható kezdeményezésről is és egyetértettek abban, hogy folytatni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a két fél újra tárgyalóasztalhoz üljön. Az izraeli fél nagyra értékelte, amit ebben a kérdésben az Európai Unió és Magyarország tett.

    Tóth József a tárgyalásokat összegezve rámutatott, Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter pozitívan nyilatkozott a kétoldalú viszonyról, amelyet nem terhelnek rendezetlen ügyek és kifejezte szándékát a gazdasági kapcsolatok bővítésével kapcsolatban.

    Martonyi János a nap folyamán részt vett, egy, az Egyesült Arab Emírségek ENSZ-képviselete által rendezett fogadáson, amelyen szót tudott váltani a Perzsa-öböl-menti arab államok külügyminisztereivel is.