A külföldi sajtó kedden is nagy terjedelemben foglalkozott a vasárnapi országgyűlési választással, elsősorban a kormánypártok elsöprő győzelmének következményeit boncolgatva.
A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung címoldalán Orbán erős mandátuma címmel közölt kommentárt, amelyben a szerző, Stephan Löwenstein kiemelte: Magyarországnak és a többi EU-tagállamnak is az az érdeke, hogy ne mélyüljék tovább az árok a felek között.
A többi között kifejtette, hogy van mit kifogásolni abban, ahogyan Orbán Viktor felhasználja hatalmát a belpolitikában: olyan kampányt finanszíroztak közpénzből, amelyben nem lehetett szétválasztani a pártüzenetet és a "kormány információt", a hatóságok közreműködtek abban, hogy a Fidesz a magántulajdonban lévő médiumok jelentős részét az ellenőrzése alá vonja, a választójogi szabályozást a kormánypárt igényeire szabva módosították.
Azonban "Orbán leváltása ezzel a választójogi szabályozással is lehetséges volt", és "még ebben a médiaszerkezetben is élénk, az álláspontokat ütköztető vita zajlik", így aki a kormánnyal szemben kritikus információkat és értékeléseket akar olvasni, az az ország teljes területén megteheti ezt - írta a FAZ szerzője, kiemelve, hogy "Magyarország nem diktatúra".
A liberális Süddeutsche Zeitung A megosztó győzelme címmel közölte Peter Münch kommentárját, aki egyebek között kifejtette, hogy Orbán Viktor "illiberális demokráciája" kívülről nézve nem más, mint egy "kleptomán autokrácia". A kormányfő sikerének receptje az, hogy megteremtett egy "párhuzamos univerzumot", és így megengedhette magának, hogy választási program nélkül fogjon hozzá a választási küzdelemnek, és kampányát "a fenyegető muzulmán +invázió+ agyrémére" építse.
Hozzátette, hogy Orbán "fenyegeti az EU jövőjét", mert behurcolta a közösségbe az "autokrata internacionálé" uralmi modelljét, amely a hazájában elért sikerek révén "slágertermékévé válhat az európai belső piacon".
A Financial Times című londoni gazdasági napilap vezércikke szerint Orbán Viktor miniszterelnök "ronda kampányt" folytatott, amely "a muszlimellenes és a bevándorlóellenes retorika mérgező elegyére" épült, és mindezt "alig leplezetten antiszemita összeesküvés-elméletbe csomagolta". A Financial Times szerkesztőségi írása szerint ha Orbán Viktor kitart "fél-autoriter irányvonala mellett", annak a magyarok lehetnek a legnagyobb vesztesei, de növekszik az EU jövőjét veszélyeztető "illiberális járvány máris jelentős kockázata is".
A lap szerint az Európai Unió eddig sem volt képes megakadályozni, hogy a Fidesz-kormány saját kedvére szabja át Magyarországot, és nehezen elképzelhető, hogy ebben változás legyen. A lap szerint ideje lenne, hogy az Európai Néppárt - amely "eddig fedezte Orbánt" - fellépjen a magyarországi demokrácia alapjainak védelméért.
A brit lap kommentárrovatában Gideon Rachman, a Financial Times vezető szemleírója Európa rothadt peremvidéke címmel közölt publicisztikát, amelyben úgy fogalmazott: az önkényuralom és a korrupció előretörésének időszakában az EU büszkén hirdeti, hogy kiáll a demokráciáért és a jogállamiságért. Jóllehet a 28 tagállam többsége még dicsekedhet ezzel, a peremvidéken azonban "antidemokratikus rothadás kezdődött", és ha ezt nem kezelik, e rothadás átterjed a központra is.
Gideon Rachman szerint a legnyilvánvalóbb veszély Magyarországról ered. Orbán Viktor miniszterelnök máris meggyengítette azokat az intézményeket, amelyek alapvető fontosságúak a szabad társadalom számára. A szerző szerint nem elsősorban a menekültekkel szembeni ellenségesség, hanem ez az alapvető oka annak, hogy Orbán Viktor fenyegetést jelent az EU-ra.
A Politico brüsszeli hírportál szerint a Fidesz nagyarányú választási győzelme lehetővé teszi, hogy Orbán Viktor megszilárdítsa a hatalmát, még jobban kiterjesztve befolyását a média és a bíróságok felett, illetve megerősítve szerepét az európai politikában. A lap szerint Orbán kétségtelenül nagyobb hatalommal rendelkezik az országában, mint bármely másik kormányfő az Európai Unióban.
Mint írták, hívei számára a miniszterelnök a stabilitás és a nemzeti büszkeség jelképe, bírálói szerint viszont az autokrácia útjára vezette Magyarországot, ahol utoljára a szocializmus alatt létező antidemokratikus gyakorlatok éledtek újjá.
A Politico egy másik cikkében levonta a magyarországi választás legfőbb tanulságait. Egyebek mellett azt, hogy a migráció elleni kampányok működnek, Orbán Viktor "rasszista, félelemkeltő" kampánya ráadásul megmutatta, hogy ehhez még csak nagyszámú bevándorlóra sincsen szükség. Kiemelték emellett: egyszerű üzenetekkel hatékonyan el lehet terelni a szavazók figyelmét a kemény politikai kérdésekről, a Fidesznek pedig elég volt a saját szavazóihoz szólnia. Meghatározó még az "orosz kapcsolat" is, ugyanis Moszkva "pénzügyi, politikai és stratégiai támogatást nyújtott Orbánnak, akire Vlagyimir Putyin elnök egyfajta befektetésként - az EU-n belüli esetleges trójai falóként - tekint" - hangsúlyozták.
A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai lap arról írt, hogy a fölényes győzelem egyszerre teszi lehetővé Orbán számára hatalmának bebetonozását Magyarországon és befolyásának megerősítését az Európai Unióban, ami által még inkább jobbra tolódhat a hatalmi egyensúly a kontinensen.
A szerző szerint az eredmény jól mutatja, hogy a bevándorlás kérdése mennyire átrendezte a politikai helyzetet Európában, a balközép pártok számos uniós államban komoly vereségeket szenvedtek, mert nem tudtak megnyugtató válaszokat adni a választók aggodalmára.