A The Economist a kamatemelésről, a Neue Zürcher Zeitung az elégedetlenségről

Külföld - 2011-11-30

Az euróövezeti válság potenciális közép-kelet-európai hatásairól írt szerdai gazdasági jegyzetében kitér a magyar jegybank által bejelentett kamatemelésre a londoni The Economist. A folyóirat szerint az európai bankok igyekeznek javítani saját mérleghelyzetükön és tőkemegfelelési rátáikon, és eközben csökkentik a felzárkózó piacoknak nyújtott hitelezést.

    A tőkemenekítés ezekről a piacokról a helyi valuták árfolyamesését idézi elő, ami súlyos károkat okozhat.

A The Economist szerint jelenleg Magyarországon a legnagyobb a baj, a magyar devizakészletek ugyanis korlátozottak, miközben halomban áll a devizaadósság, a Moody′s hitelminősítő pedig befektetési szint alá rontotta a magyar szuverén adósbesorolást.

    A forint támogatására tett erőfeszítésként az MNB fél százalékponttal emelte alapkamatát, ám ez az utolsó dolog, amire egy olyan gazdaságnak szüksége van, amely tíz százalékhoz közelítő munkanélküliséggel és recesszióval néz szembe - írja a The Economist.

    Az Orbán-kormánnyal szembeni "gyorsan növekvő elégedetlenségről" írt egész oldalas riportot szerdai nemzetközi kiadásában a Neue Zürcher Zeitung.

    A volt szocialista miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc megpróbálja a közép embereként újrapozícionálni magát - emelte ki a bevezetőben Charles E. Ritterband. A szerző megállapítása szerint Gyurcsány jelenleg az egyetlen magyar politikus, aki "Orbán Viktoréhoz hasonló karizmával, intelligenciával és politikai érzékkel" rendelkezik.

    Nyilvánvalóan sem a szocialisták, sem az LMP nem tudtak profitálni a Fidesz térvesztéséből, a "Jobbik által megtestesített szélsőjobb" erősödése ezzel szemben töretlen - állt a cikkben.

    "Még a Fidesz-közeli think tank, a Nézőpont Intézet vezetője, Mráz Ágoston is nyíltan elismeri, hogy a kormánnyal szembeni bizalom gyorsan és jelentős mértékben csökkent" - írta a szerző. Mráz Ágoston a támogatók elfordulásának okát a népszerűtlen, a lakosságot közvetlenül érintő intézkedésekben látja. Kitért arra is, hogy jelentősen megnőtt a politikában csalódottak aránya.

    "Ha Orbán - bármilyen okból is -, előre hozott választásokat írna ki, kétségkívül kétharmados többségét tenné kockára, de még mindig meg lenne a lehetősége abszolút többséget szerezni, és azt egy további választási ciklusra biztosítani" - áll a cikkben.