- A Velencei Bizottság (VB) - az új magyar alkotmányról készített, hivatalosan hétfőn közzétett véleményében sajnálattal állapította meg, hogy az alaptörvény megalkotásának folyamatát befolyásolta az átláthatóság hiánya, illetve azt, hogy hiányosságok voltak a többség és az ellenzék közötti párbeszédben.
A VB, amely az Európa Tanács által létrehozott jogi szakértői testület, számos tartalmi kifogást is megfogalmazott.
A szakvéleményben (angolul: http://www.venice.coe.int/docs/2011/CDL-AD(2011)016-e.pdf) megjegyzik, hogy nem volt elég lehetőség a megfelelő nyilvános vitára, és nagyon szoros volt a határidő. Azt remélik viszont, hogy az alkotmány alapján meghozandó törvények elfogadása "átláthatóbb és befogadóbb folyamat lesz".
A testület aggódik, hogy kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvénnyel akarnak szabályozni számos olyan kérdést, amit a normális politikai eljárásmód alapján kellene rendezni. Ezeket a kérdéseket rendszerint egyszerű többséggel szokták eldönteni.
"A kulturális, vallási, erkölcsi, társadalmi-gazdasági és pénzügyi politikát nem kellene sarkalatos törvényekbe betonozni" - olvasható a dokumentumban.
A VB szerint "a demokrácia működésére gyakorolt potenciális hatás fényében" aggodalomra ad okot az is, hogy adózási és költségvetési ügyekben korlátozzák az Alkotmánybíróság hatáskörét, az állami költségvetés elkészítésében pedig kiemelt szerepet biztosítanak a Költségvetési Tanácsnak.
"A tényleges életfogytig szóló szabadságvesztésre vonatkozó feltételek fölvethetik az összeegyeztethetőség kérdését a Magyarországot kötelező nemzetközi normákkal, illetve az ide vonatkozó esetjoggal" - írja a VB.
A VB szerint a magyar hatóságoknak meg kellene világítaniuk az alkotmány preambulumával kapcsolatban felmerülő kérdéseket. Tisztázandónak tartják, hogy a preambulum mennyire irányadó az alkotmány értelmezése szempontjából, és "potenciálisan problematikusnak" minősíti például a határon túl élő magyarok jogainak védelmezését, ami a testület megfogalmazása szerint problematikus és aggályos lehet az államközi kapcsolatok keretrendszerében.
A VB szerint a megfogalmazott aggodalmakra választ lehet találni az új alkotmány jövőbeli értelmezése és alkalmazása során, "vagy pedig ahol ez szükséges, az alkotmány módosítása révén". A sarkalatos törvények és az alkotmányos előírások végrehajtását célzó más törvények előkészítése, illetve elfogadása ebből a szempontból lehetőséget jelent - állapítja meg az Európa Tanács jogi szakértői testülete, és kifejezi készségét arra, hogy ebben segítséget nyújtson, ha a magyar hatóságok ezt kérik.
Thomas Markert, a VB titkára hétfőn Strasbourgban az állásfoglalását ismertetve azt mondta: érthető és ajánlatos is volt, hogy Magyarország egy teljesen új szövegű alaptörvényt akart elfogadni az 1949-es kommunista alkotmány felváltására, jóllehet azt 1989-ben lényegében újraírták. Megállapította ugyanakkor, hogy a mostani alkotmány is biztosítja a parlamenti demokráciát, tulajdonképpen nem aknázza alá az elnök, a kormány és a parlament hatalmi egyensúlyát.
Markert elmondta, hogy a sarkalatos, kétharmados többséget igénylő törvények alkalmazásával elvben nincs gond, bizonyos esetekben ennek van értelme, például a választási rendszerrel, az alapjogok és a kisebbségek védelmével kapcsolatban. A VB azonban problematikusnak tartja az ilyen törvényekre való túl sok, mintegy 50 hivatkozást az alaptörvényben, például az adózási és a nyugdíjrendszer elveire vonatkozóan. Fennáll a veszélye annak, hogy a jelenlegi kormányzati többség megpróbálja a saját politikai értékeit bebetonozni a sarkalatos törvényekbe, amelyeket később szinte lehetetlen lesz módosítani.
"Tehát ebben az esetben a demokratikus döntéshozatal egy lényeges szűkítéséről lehet beszélni" - hangsúlyozta Thomas Markert, aki beszélt a preambulum sok történelmi utalásáról is, amelyek a VB szerint ellentmondásosak lehetnek. Azt mondta: bizonyos kockázatot jelent, hogy a preambulum néhány eleme, például a történelmi alkotmány említésekor az alaptörvényt különféleképpen lehet értelmezni. Mint kifejtette: az alaptörvény azon kitétele, hogy Magyarország felelősséggel tartozik a külföldön élő magyarok, idegen országok állampolgárainak sorsa iránt, más országok belügyeibe való beavatkozás alapjául szolgálhat.
A VB titkára a magyar kormány reagálása kapcsán - szintén egy kérdésre válaszolva - kifejtette: találkoztak magyar kormányzati tisztviselőkkel, akik "nem fogadták nagy örömmel" a testület állásfoglalását, mivel "a véleményünk nagyon kritikus". Azt mondta, "a magyar kormány első reakciója tehát meglehetősen negatív volt, úgy gondolják, aggodalmaink túlzóak". Ugyanakkor elismerte, hogy a magyar kormány figyelembe vette a bizottság észrevételeinek többségét.
Markert a Velencei Bizottság pénteken elfogadott és hétfőn délben nyilvánosságra hozott - a testület honlapján is olvasható - véleményét összegezve azt mondta: az új magyar alaptörvény elfogadása nem egy folyamat végének, hanem inkább egy folyamat nagyon fontos lépésének tekintendő. Lényegesnek nevezte, hogy a nemzetközi közösség továbbra is kísérje figyelemmel a magyarországi fejleményeket.
A Jog a Demokráciáért Európai Bizottság - ismertebb nevén a megalakulásának helyszínéről elnevezett Velencei Bizottság - az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete; az alkotmányjogászokból álló független szakértői testület 1990-es megalapítása óta vezető szerepet játszik annak ellenőrzésében, hogy az új európai alaptörvények megfelelnek az európai alkotmányozási hagyományoknak
FORRÁS:MTI