Alkotmányossági panaszt emelt a román képviselőház a legfelsőbb bíróság tevékenysége ellen

Külföld - 2019-03-25

Újabb alkotmányossági panaszt emelt a bukaresti képviselőház a legfelsőbb bíróság tevékenysége ellen, ezúttal amiatt, hogy a legfőbb instancia nem hozott létre speciális háromtagú bírói tanácsokat a korrupciós perek letárgyalására, ahogy azt a törvény előírja - közölte hétfőn a Mediafax hírügynökség.

A hírügynökség megemlíti, hogy ugyanerre hivatkozva kérték egy hete Liviu Dragnea szociáldemokrata házelnök ügyvédei a politikus ellen első fokon hozott tavalyi elmarasztaló ítélet megsemmisítését.

A korrupciós bűncselekményekről elfogadott, 2000 óta hatályos törvény előírja, hogy a korrupciós pereket alapfokon speciális bírói tanácsok tárgyalják. A legfelsőbb bíróság egy korábbi, a speciális tanácsokat számon kérő megkeresést azzal hárított el, hogy a legfelsőbb bíróságon valamennyi bíró rendelkezik a korrupciós bűncselekmények tárgyalását feltételező "szakosítással", tehát bármilyen összetételű bírói tanács eleget tesz a törvény előírásainak.

A mostani alkotmányos panasszal nem Dragnea fordult az alkotmánybírósághoz, hanem Florin Iordache, a képviselőház alelnöke, volt igazságügyi miniszter, akire a szociáldemokrata pártelnök egészségügyi problémáira hivatkozva néhány napra átruházta a házelnöki teendőket.

Iordache beadványában a parlament és a legfelsőbb bíróság közti alkotmányos konfliktus megállapítását és megoldását kérte az alkotmánybíróságtól. Arra hivatkozott, hogy a legfőbb instancia jogértelmezésével önhatalmúlag "hozzátett" a parlament által elfogadott törvényhez, holott a törvényeket a parlament hivatott hozni, a bíróságnak pedig csak alkalmaznia kellene őket.

Az alkotmánybíróság két hasonló - Liviu Dragneát közvetlenül is érintő - panasz esetében is alkotmánysértőnek minősítette az igazságszolgáltatási szervek eddigi joggyakorlatát. Tavaly novemberben a bukaresti kormány panaszának helyt adva az öttagú bírói tanácsok újraalakítására kötelezte a legfelsőbb bíróságot, idén januárban pedig megállapította, hogy sértik az alaptörvényt a legfőbb ügyészségnek a Román Hírszerző Szolgálattal (SRI) kötött együttműködési megállapodásai, amelyekkel a titkosszolgálatot is bevonták a nyomozati munkába. Ez utóbbi esetben is a panasz beadásának napján éppen hiányzó Dragnea helyett Iordache fordult az alkotmánybírósághoz a képviselőház nevében.

Dragneát második korrupciós perében három év és hat hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte júniusban első fokon a legfelsőbb bíróság egy háromtagú bírói tanácsa, és elrendelte korábbi felfüggesztett ítélete letöltését. A fellebbviteli tárgyalás tavaly októberben kezdődött a legfelsőbb bíróságon, az ügy azonban több hónapos késést szenvedett amiatt, hogy az alkotmánybíróság döntése nyomán a legfelsőbb bíróságon újra kellett alakítani az öttagú bírói tanácsokat.