Átmeneti gyorsreagálású erőt hoz létre a NATO

Külföld - 2014-12-02

Átmeneti gyorsreagálású kontingenst hoz létre a NATO a Spearhead Force névre keresztelt, akár két napon belül bármelyik tagállamban bevethető, úgynevezett nagyon magas készültségi szintű közös harci egység felállásáig - közölte kedden Brüsszelben a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg.

Az ideiglenes egység főleg német, holland és norvég erőkből áll majd, amit a főtitkár a szövetségen belüli szolidaritás jeleként értékelt. A főtitkár kijelentette: a NATO időben és maradéktalanul megvalósítja a walesi csúcstalálkozón elfogadott úgynevezett készenléti akciótervet, s ennek konkrét elemeiként fokozza csapatai készültségét és fenntartja állandó jelenlétét a szövetség keleti országaiban. Stoltenberg említést tett arról is, hogy a Spearhead Force összetételéről és felépítéséről februárban döntenek majd a tagállamok védelmi miniszterei.

    A norvég politikus emlékeztetett, hogy Kelet felől a nemzetközi jogot megsértő Oroszország, déli irányból pedig a szélsőségesek jelentette, mind közelebb lopakodó instabilitás jelent kihívást a szövetség számára.

    "A NATO-nak képesnek kell lennie, hogy bármilyen fenyegetésre válaszoljon, bárhonnan érkezzen is" - jelentette ki a főtitkár.

    A külügyminiszterek kedden arról is egyeztettek, hogyan támogassák a szövetséggel partnerséget kötött országokat, Grúziát, Moldovát és Jordániát - mondta el a NATO-főtitkár, aki ezt követően kifejtette: Grúziában telepített NATO-kiképzők részvételével kiképző központ nyílik, Jordániában pedig a határ őrizetét segíti a szövetség.

    "Megvédjük szövetségeseinket, és támogatjuk partnereinket" - hangoztatta Jens Stoltenberg.

    Újságírói kérdésre a politikus világossá tette, hogy a NATO jelentette elrettentés hatékony, a szövetség minden tagját meg tudja védeni, ám azokra az országokra, amelyek nem tagjai a szövetségnek, nem vonatkozik a washingtoni szerződés ötödik cikke által garantált kölcsönös védelem.

    Jens Stoltenberg kitért arra is, hogy nem a NATO, hanem Oroszország nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, sérti meg más országok határait és szuverenitását. Stoltenberg úgy vélte: ezzel Oroszország aláássa azt a szabályrendszert, amely az elmúlt évtizedekben szavatolta Európa békéjét és biztonságát. Közölte ugyanakkor, hogy a NATO nem óhajt konfliktust, új hidegháborút Oroszországgal, a gyakorlati együttműködést felfüggesztette ugyan Moszkvával, de a politikai párbeszéd csatornáit nyitva tartja, együttműködésre, konstruktív viszonyra törekszik Moszkvával.