A Bécsi Egyetem rektora, Georg Winckler azt hangsúlyozta: ugyan a követelések közül néhány egymással ellentétes, a tüntetések céljait korábban maga az oktatáspolitika fogalmazta meg, így a hallgatói megmozdulás dinamikáját is az állami vezetők alapozták meg.
Második alkalommal rendeztek az egyetem falain kívül is programokat tüntető fiatalok, mióta két hete, október 22-én elfoglalták a Bécsi Egyetem egyik előadótermét, az Audimaxot. Korábban október 28-án szerveztek hasonló eseményt. A cél most is ugyanaz: felhívni a figyelmet és újabb hallgatókat toborozni.
Összesen 10 egyetem diákjai tiltakoztak november 5-én Ausztriában, miközben pedig az egyetemen szerveződött diákmegmozdulás képviselői 9 órára az oktatásért felelős minisztérium épülete elé, addig a hallgatói képviselet tagjai 10 órára Werner Faymann kancellár irodája előtti téren gyülekeztek, ám szavaik még most sem találtak meghallgatásra. Ugyan korábban Johannes Hahn oktatási miniszter 34 millió plusz támogatással kívánt véget vetni a tüntetéseknek, ez az összeg abból a tartalékalapból származik, melyet az állam mindenképpen átadott volna az egyetemeknek, igaz később. "Több pénzre van azonban szüksége ennél az osztrák felsőoktatásnak, jelenleg az osztrák állam 270-280 milliárd eurós GDP-vel rendelkezik, ebből pedig mintegy 2,8 milliárdot szán a felsőoktatásra, tehát 1,1 százalékot" - tájékoztatott a Bécsi Egyetem rektora. Elmondta: jelenleg 300 ezer hallgatói helyet kellene ebből az összegből fenntartani, amely ugyan egy elfogadható, de nem egy elegendő mennyiséget jelent. Az egyetemi oktatást ugyanis az ott folyó kutatásnak kell megalapoznia, "ezt várják el a bécsi intézménybe érkező hallgatók is" - folytatta Georg Winckler.
A rektor továbbá elmondta: Ausztriának át kell tekintenie a felsőoktatás rendszerét, a miniszter ígérete szerint pedig novemberben ülnek össze az egyetemi életben érdekelt csoportok, hogy 2020-ig szóló általános koncepciót dolgozzanak ki. "Ezt követően határozhatjuk meg a rövid távú célokat, így azt, hogy mely területen kell korlátozni a felvettek számát" - folytatta a rektor.
A hallgatói képviselet mindenki számára elegendő alap- és mesterképzéses helyet, szabad bejutási lehetőséget, egy még rugalmasabb tervezésnek teret adó tanulmányi időszakot, az első szemeszterben kötelezővé tett szűrő vizsgák megszüntetését követeli. Sigrid Maurer elmondta: a néppárt tíz éven keresztül csökkentette az oktatásra fordított összeget, és tette ezzel tönkre az osztrák felsőoktatást. Nem is a német és olasz hallgatók miatt megemelkedett diáklétszám jelentette a tüntetés kiindulópontját.
"A megmozdulások a bécsi képzőművészeti egyetemen kezdődtek, ahol a képzés sajátosságait figyelembe véve a hallgatók a bolognai rendszer megszüntetéséért küzdenek" - mondta el a diákok vezetője, aki nehezményezi, hogy továbbra is létezik felvételi vizsga a gyógyszerész, az állatorvosi, az orvosi és a pszichológiai képzéseken, illetve hogy az egyetemi oktatók alacsony fizetés mellett és bizonyos járulékok megvonásával dolgoznak.
A diákok hivatalos képviseletének elvárásaihoz hasonló, de egyéb, saját célokat határoznak meg a Bécsi Egyetemen termet foglaló hallgatók. Ők ugyanis követeléseik között említik még a diákképviselet kiválasztása során a közvetlen választást, de például szabad képzési helyeket teremtenének az EU-n kívülről érkezőknek is.