Csaknem kétszer annyi turista érkezett a labdarúgó-vb idején a Dél-Afrikába, mint amennyit – 250 ezret – előzetesen reméltek. A gazdasági válság miatti pesszimizmust az eufória váltotta fel Afrika legnagyobb gazdaságában, amelynek éves GDP-növekedését legalább 0,4 százalékkal javította a világbajnokság közvetlen gazdasági hatása.
Az ország óriási infrastrukturális beruházásokat vállalt a világrendezvény érdekében. Ennek jelképe a három nappal a nyitómérkőzés előtt üzembe helyezett gyorsvasút, a Gautrain, amely 160 km/h-s sebességgel száguld át Johannesburg külvárosain, és köti össze az OR Tambo nemzetközi repülőteret a metropolis központjával. Erre az egy vonalra 23 milliárd randot (677 milliárd forintot) költöttek el, és még az idén folytatják az építkezést, hogy Johannesburg közvetlen összeköttetésbe kerüljön Pretoriával. A presztízsberuházás mellett öszszesen 40 milliárd rand ment el útfelújításokra, így nem ritka a kétszer hatsávos elővárosi autópálya sem.
A gazdasági növekedéshez hozzájárult, hogy 10 stadiont építettek vagy újítottak fel a tornára, ezek becsült költsége 15 milliárd rand (442 milliárd forint) volt. Igaz, a kritikusok megjegyzik, hogy ezek a méregdrága létesítmények a jövőben magányos fehér elefántként állnak majd.
Jacob Zuma államfő a torontói G20-csúcson büszkén jelentette be, hogy országa leküzdötte a gazdasági válságot, és idei gazdasági növekedése elérheti a 6 százalékot. Tavaly ugyanez az adat mínusz 2,5 százalék volt. Ennek alapján felszólította a világot, hogy sem országára, sem földrészére, amely Kína és India után a világ harmadik leggyorsabban növekvő régiója, ne mint segélyezendő helyre, hanem befektetési terepre tekintsen.