Hivatalos formát ölt a majdani ukrajnai rendezés biztosítására készen álló országok koalíciója, és Párizsban külön központja létesül - egyebek közt erről született döntés Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő csütörtöki londoni csúcstalálkozóján.
A találkozón a brit és a francia nukleáris elrettentő erő alkalmazásának összehangolásáról is egyezmény jött létre, továbbá London és Párizs megállapodásra jutott arról, hogy Nagy-Britannia visszaküldheti Franciaországba a La Manche-csatornán, embercsempészek szervezésében illegálisan átkelő menedékkérőket.
Starmer és Macron a londoni miniszterelnöki hivatalban tartott közös sajtótájékoztatón bejelentette: a kétoldalú csúcstalálkozón az ő elnökletükkel külön virtuális értekezletet tartottak a majdani ukrajnai béke biztosítására hajlandó országok koalíciójának (Coalition of the Willing) vezetőivel, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki az ukrajnai újjáépítésről szóló római konferencián tartózkodik.
Starmer hangsúlyozta, hogy a koalíció történetében először részt vettek az egyeztetésen az Egyesült Államok képviselői is.
A Downing Street a sajtóértekezlettel egy időben kiadott tájékoztatásában közölte, hogy amerikai részről Keith Kellogg, Donald Trump amerikai elnök ukrajnai különmegbízottja, valamint a washingtoni szenátus két tagja, Lindsey Graham és Richard Blumenthal kapcsolódott be a koalíció csütörtöki egyeztetésébe.
A londoni miniszterelnöki hivatal egyidejűleg ismertetett beszámolója szerint az új szerveződés a jövőben Kijevbe is telepítene egy koordinációs központot, amikor a majdani békemegállapodás biztosítására hivatott alakulat vezénylési struktúrája végleges formát ölt.
A koalíciós alakulat várható mibenlétéről szóló tájékoztatásban sem a Downing Street, sem a brit kormányfő nem használta a békefenntartás kifejezést.
A Downing Street ismertetése szerint a koalíció tervezett párizsi központjának élén brit és francia illetékesek állnak majd, és a központ feladata a hadszíntéri és műveleti megállapodások felügyelete lesz.
Az ellenségeskedések beszüntetése után a koalíciós haderő várhatóan logisztikai, fegyverszállítási tevékenységgel és kiképzési szakértők telepítésével járul majd hozzá az ukrán szárazföldi erők megújításához.
A koalíció és Ukrajna légierői mindemellett közös légi járőrözéssel biztosítanák az ukrán légtér biztonságát, és megteremtenék a nemzetközi polgári légiközlekedés újraindulásának feltételeit is Ukrajnában - áll a Downing Street csütörtöki tájékoztatásában.
Keir Starmer szerint a csütörtöki londoni csúcson ugyanakkor döntés született arról is, hogy a résztvevő országok az ötszörösére, 50 ezer főre növelik a Közös Expedíciós Haderő (Joint Expeditionary Force, JEF) nevű észak-európai katonai szövetség létszámát.
A JEF, amelynek létrehozását London 2012-ben kezdeményezte, hivatalosan a 2014-es walesi NATO-csúcson jött létre Nagy-Britannia mellett Izland, Norvégia, Dánia, Hollandia, Lettország, Litvánia, Észtország, Svédország és Finnország részvételével, mindenekelőtt gyorsreagálású expedíciós katonai műveletek végrehajtására.
"Ellenfeleinknek mától tudniuk kell, hogy ha Európát bármiféle szélsőséges fenyegetés éri, arra a két ország közös választ adna" - fogalmazott a brit kormányfő.
A londoni védelmi minisztérium már a csütörtöki brit-francia csúcs kezdete előtt kiadott tájékoztatásában közölte, hogy London és Párizs minden eddiginél szorosabb együttműködést kezd a nukleáris elrettentés területén.
Az erről szóló új deklaráció - amelyet Starmer és Macron a nap folyamán aláírt - most első ízben kimondja, hogy jóllehet Nagy-Britannia és Franciaország nukleáris elrettentő ereje továbbra is egymástól független, de alkalmazását a brit és a francia kormány összehangolhatja.
A megállapodás alapján ez azt jelenti, hogy mindkét ország nukleáris erejét be lehetne vetni bármilyen ellenséggel szemben, amely vagy Nagy-Britannia, vagy Franciaország létfontosságú érdekeit fenyegeti.
Az illegális bevándorlás elleni közös fellépés jegyében Starmer és Macron megállapodott arról, hogy Nagy-Britannia a jövőben őrizetbe veszi és visszaküldheti Franciaországba a La Manche-csatornán, embercsempészek szervezésében illegálisan átkelő menedékkérőket.
Ennek fejében London vállalja, hogy ugyanennyi legális menedékkérőt szabályos úton, ellenőrzött körülmények között átvesz Franciaországtól.
A csereprogram egyelőre előzetes jelleggel néhány héten belül megkezdődik.