francia Nemzetgyűlés jóváhagyta az elnök szövetségesének jelölését az Alkotmánytanács élére, a baloldal tiltakozik

Külföld - 2025-02-19

A francia Nemzetgyűlés elfogadta szerdán Emmanuel Macron államfő politikai szövetségesének, Richard Ferrand-nak, a Nemzetgyűlés korábbi elnökének jelölését az Alkotmánytanács elnöki tisztségére, ami ellen a baloldal újabb bizalmatlansági indítvánnyal tiltakozott.

A jóváhagyáshoz a többséget egyetlen szavazat biztosította, a Nemzeti Tömörülésnek a Marine Le Pen által vezetett frakciója tartózkodása mellett.

Az államfőhöz egyik leglojálisabb politikus, Richard Ferrand jelölését szerdán a parlament mindkét házának jogi bizottsága szavazással hagyta jóvá. Harminckilenc képviselő szavazott mellette, 58 ellene.

A meglepetést azt okozta, hogy az ellenzéhez tartozó Nemzeti Tömörülés nem szavazott a kinevezés ellen. A jelölés megakadályozásához 59 ellenszavazatra lett volna szükség.

A baloldali Engedetlen Franciaország képviselőcsoportjának vezetője, Mathilde Panot elítélte, hogy a Nemzeti Tömörülés szerinte tartózkodásával támogatta a jelöltet, és feltette a kérdést, hogy milyen titkos megállapodást kötöttek a kormánypártok Marine Le Pen pártjával a kinevezés érdekében.

"Felszólítjuk a köztársasági elnököt, hogy ne nevezze ki őt. Felszólítjuk Richard Ferrand-t, hogy ne fogadja el ezt a kinevezést" - mondta Mélanie Vogel zöldpárti szenátor. Szocialista kollégája, Marie-Pierre de La Gontrie "új jelöltet" vagy "egy másik elnököt javasolt, akit a jelenlegi alkotmánybírók közül neveznének ki", példaként Alain Juppé volt jobboldali miniszterelnököt említve.

Olivier Marleix, a jobboldali Köztársaságiak nemzetgyűlési képviselője Ferrand "nagyon alacsony támogatottságra mutatott rá, amely gyengíti az Alkotmánytanács intézményét", és ő is "Marine Le Pen és Macron elnök közötti titkos alkuról" beszélt.

A Szocialista Párt bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, amelyet késő délután vitat meg a Nemzetgyűlés. François Bayrou két hónappal ezelőtti kinevezése óta ez lesz a hatodik kormánybuktatási kísérlet a parlamentben.

Az a tény, hogy Emmanuel Macron egyik politikai szövetségesét jelölte a posztra, bírálatokat váltott ki politikusok és jogi szakértők részéről egyaránt. Richard Ferrand-t támadták Emmanuel Macronhoz való közelsége és jogi kompetenciájának hiánya miatt is.

A július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré.

Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják a centrista Francois Bayrou kisebbségi kormányát; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.