A francia Nemzetgyűlés elfogadta szerdán Emmanuel Macron államfő politikai szövetségesének, Richard Ferrand-nak, a Nemzetgyűlés korábbi elnökének jelölését az Alkotmánytanács elnöki tisztségére, ami ellen a baloldal újabb bizalmatlansági indítvánnyal tiltakozott.
A jóváhagyáshoz a többséget egyetlen szavazat biztosította, a Nemzeti Tömörülésnek a Marine Le Pen által vezetett frakciója tartózkodása mellett.
Az államfőhöz egyik leglojálisabb politikus, Richard Ferrand jelölését szerdán a parlament mindkét házának jogi bizottsága szavazással hagyta jóvá. Harminckilenc képviselő szavazott mellette, 58 ellene.
A meglepetést azt okozta, hogy az ellenzéhez tartozó Nemzeti Tömörülés nem szavazott a kinevezés ellen. A jelölés megakadályozásához 59 ellenszavazatra lett volna szükség.
A baloldali Engedetlen Franciaország képviselőcsoportjának vezetője, Mathilde Panot elítélte, hogy a Nemzeti Tömörülés szerinte tartózkodásával támogatta a jelöltet, és feltette a kérdést, hogy milyen titkos megállapodást kötöttek a kormánypártok Marine Le Pen pártjával a kinevezés érdekében.
Olivier Marleix, a jobboldali Köztársaságiak nemzetgyűlési képviselője Ferrand "nagyon alacsony támogatottságra mutatott rá, amely gyengíti az Alkotmánytanács intézményét", és ő is "Marine Le Pen és Macron elnök közötti titkos alkuról" beszélt.
A Szocialista Párt bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, amelyet késő délután vitat meg a Nemzetgyűlés. François Bayrou két hónappal ezelőtti kinevezése óta ez lesz a hatodik kormánybuktatási kísérlet a parlamentben.
Az a tény, hogy Emmanuel Macron egyik politikai szövetségesét jelölte a posztra, bírálatokat váltott ki politikusok és jogi szakértők részéről egyaránt. Richard Ferrand-t támadták Emmanuel Macronhoz való közelsége és jogi kompetenciájának hiánya miatt is.
A július 7-i előrehozott választások eredményeként háromosztatúvá vált a Nemzetgyűlés 11 frakcióval, és egyik párt sem tudott abszolút többséget szervezni maga köré.
Az elnöki tábor, a centristák és a jobbközép Köztársaságiak támogatják a centrista Francois Bayrou kisebbségi kormányát; a másik két tábor, a választásokon élen végző, de a kormányból kimaradó baloldali pártok és a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés pedig ellenzékben politizál.