"Ömlesztik" a piacra az eurót a felzárkózó térségi jegybankok, igyekezve erősíteni saját valutájukat, és ez a folyamat is hozzájárult az elmúlt hetekben tapasztalt "drasztikus" eurógyengüléshez - írta kereskedőket idézve a hétfői Financial Times.
A londoni gazdasági napilap felidézi, hogy az euró májusban csaknem 7 százalékkal gyengült a dollárhoz képest Görögország euróövezeti távozásával kapcsolatos félelmek erősödése mellett, és a befektetők szabadultak az európeriféria szuverén adósságától is. A májusi gyengülés az euró legnagyobb havi árfolyamvesztesége volt tavaly szeptember óta.
A Financial Timesnak nyilatkozó devizapiaci kereskedők szerint a legnagyobb euróeladók között voltak a jegybankok, ami fordulatnak számít, a központi bankok ugyanis eddig általában vásárolták az eurót gyenge euróárfolyamok idején, ezzel is szélesítve devizatartalékaik összetételét.
A Citigroup devizastratégája, Steven Englander szerint az euróval kapcsolatos aggodalmak legutóbbi felerősödése jelentősen hűtötte a jegybankok lelkesedését az uniós deviza iránt.
A Bank of America-Merrill Lynch elemzői közölték, hogy kereskedelmi adataik szerint a központi bankok "szokatlanul gyors ütemben" szabadultak az eurótól, miközben a fedezeti alapok és az intézményi befektetők is az eladói oldalon voltak.
Richard Cochinos, a ház devizapiaci stratégája szerint a jegybankok egy évvel ezelőtt még az euró gyengülését akadályozták, most azonban a jegybanki tartalékkezelők már "inkább távolodnak az eurótól".
A felzárkózó térségi jegybankok hagyományosan az euró legnagyobb vásárlói voltak eddig, mivel jórészt dollárban tartott készleteik összetételét változatosabbá akarták tenni. Sok felzárkózó piaci központi bank tartalékaiban túlsúlyos a dollár részaránya, tekintettel arra, hogy ezek az országok dollárban elszámolt nyersanyagokat exportálnak.
A Financial Times hétfői elemzése a jegybanki tartalékkezelők által támasztott kereslet lehetett az egyik oka annak, hogy az euró viszonylag erős maradt 2011 jelentős részében és még 2012 első négy hónapjában is.
Továbbra is a dollár az első számú tartalékvaluta; a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint a világ hivatalos devizatartalékainak 62,1 százalékát tartják dolláreszközökben, az euró részesedése 25,1 százalék.
A jegybanki tartalékkezelők még nemrégiben is fontolgatták az euró részesedésének növelését akár 40 százalékig, ám a lap által idézett szakértők szerint sok jegybank most már inkább az angol fontot, illetve az ausztrál és a kanadai dollárt használja a tartalékok összetételének bővítésére.
Az euró erejét nagy londoni elemzőházak is meglepőnek minősítették legutóbbi helyzetértékelésükben.
Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi elemzőcég, a Capital Economics közgazdászai minapi tanulmányukban az euróövezeti válság "egyik rejtélyének" nevezték, hogy az euró miért ennyire erős még mindig.
A ház londoni elemzői szerint ez különösen "kirívó" egy olyan valuta esetében, amelynek "puszta fennmaradását övezik kételyek már egy ideje".
A cég szerint ennek a jelenségnek az egyik "népszerű magyarázata" az, hogy a piac a jelenlegi válság eredményeként olyan kisebb, de erősebb euróövezet kialakulását várja, amely már jobban hasonlít az optimális valutaközösség kritériumai által meghatározott valutaunióra. Mindemellett a befektetők Németországot - az euróövezet legnagyobb gazdaságát - továbbra is biztos befektetési menedéknek tekintik, ahelyett, hogy teljes egészében kivonnák tőkéjüket az euróövezetből, és ez is alátámaszthatja ezt az elméletet.
A Capital Economics szerint azonban ez a feltételezés nemcsak azért nem állja meg a helyét, mert a devizapiacokra "nem jellemző az ilyen mértékű előrelátás", hanem azért sem, mert még az euróövezet korlátozott mértékű - Görögország és egy vagy két további kisebb tagállam távozásával járó - felbomlásának is súlyos gazdasági-pénzügyi hatásai lennének.
Mindezek alapján a Capital Economics londoni elemzői arra a következtetésre jutottak, hogy a piacok valószínűleg "egyszerűen nem veszik nagyon komolyan" az euróövezet felbomlásának kockázatát.
A cég londoni elemzői közölték: egyelőre fenntartják azt az előrejelzésüket, hogy az euró az idei év végéig 1,10 dollár/euró szintre gyengül, de szerintük "nem nehéz elképzelni" ennél meredekebb zuhanást sem, ha közelebb kerül az euróövezet "valamilyen formájú felbomlásának" kilátása.