George Bush amerikai elnök szerdán elismerte, hogy a CIA "kisszámú" - a Fehér Ház tájékoztatása szerint "száznál kevesebb" - külföldi gyanúsított kihallgatását az Egyesült Államokon kívül folytatja, közvetve beismerve ezzel, hogy helytálló volt a The Washington Post tavaly novemberi értesülése, miszerint a hírszerzés titkos fogva tartási helyeket tart fenn külföldön.
Az Egyesült Államok tegye közzé, hol működnek az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtönei - követelte csütörtökön az Európai Parlament (EP) több képviselője. "Tudnunk kell, hogy EU-tagállamok vagy jelölt országok kormányai törvénytelen cselekedetek érintettjei-e" - érvelt Wolfgang Kreissl-Dörfler szocialista párti német EP-képviselő, aki tagja a CIA állítólagos kelet-európai titkos börtönei ügyében kutakodó különbizottságnak. "Sürgősen meg kell vitatni ezt az ügyet Lengyelországgal és Romániával, valamint más EU-tagállamok kormányaival is" - fűzte hozzá.
Többek közt Lengyelország és Románia merült föl lehetséges helyszínként. A lap cikke nyomán indult meg az EP vizsgálata, s az Európa Tanács is vizsgálódik az ügyben. Keményen fogalmazott a Bush-nyilatkozatot kommentálva a brit liberális demokrata Sarah Ludford, a vizsgálóbizottság helyettes vezetője. Mint mondta, a Bush-kormányzat "nemcsak saját korábbi hazugságait hozta napvilágra, hanem nevetségessé tette európai kormányoknak azokat az arrogáns vezetőit is, akik elutasították a foglyok jogtalan kiszolgáltatásával kapcsolatos félelmeinket, mondván, hogy azoknak nincs semmi alapjuk".
Jan Marinus Wiersma holland szocialista EP-képviselő is bírálta Bush elnököt, amiért - mint a képviselő mondta - nem áll szándékában megszüntetni a börtönöket. Az EP-vizsgálat eddigi megállapítása szerint a CIA vagy más amerikai szervek közvetlenül felelősek terrorizmussal gyanúsított személyek 2001. szeptember 11-e utáni európai elrablásáért és amerikai működtetésű börtönökbe szállításáért.
Az Európai Unió ismét felszólította csütörtökön a tagállamokat, hogy vizsgálják ki: működött-e a területükön ilyen titkos börtön. Franco Frattini igazságügyi biztos ugyanakkor jobb együttműködést kért az európai parlamenti vizsgálat és az Európa Tanács között is, mivel szerinte "nem volt teljes együttműködés" közöttük. Szóvivője nem volt hajlandó megnevezni egyetlen gyanúsított országot sem. - Az a fontos, hogy előbb megállapítsuk a tényeket, s azután nézzük meg, ki tudott róluk, ki viseli a felelősséget - mondta.
Lengyelország, amelyet az érintettek között emlegettek, máris közölte, hogy hajlandó új belső vizsgálatot indítani. - Ha az ügy folytatódik, és nemzetközi nyomás nehezedik (Lengyelországra), akkor az elnök fel fogja kérni az illetékes hatóságokat, hogy vizsgálják ki ismét - mondta Andrzej Krawczyk, az elnök külpolitikai tanácsadója. Varsó korábban már többször is tagadta a vádakat, hogy a területén is működött titkos CIA-börtön. Az egy éve hatalomra került konzervatív kormány szerint baloldali elődje biztosította, hogy ilyen börtönök sohasem voltak Lengyelországban.