Holokauszt-emléknap - Morawiecki: az áldozatok emlékezete a lengyel identitás részét képezi
A lengyel identitás fontos részét képezi az auschwitzi áldozatok emlékezete, a német nácik a lágerben a világtörténelem legiszonyatosabb gépezetét hozták létre - írta szerdán, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 76. évfordulóján Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő.
Amikor (a korábban három része feldarabolt) Lengyelország 1918-ban 123 év után visszanyerte függetlenségét, "senki sem sejtette, hogy területén a német nácik a világtörténelem legszörnyűbb halálgépezetét", az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort hozzák majd létre - áll Morawieckinek a Twitteren közzétett bejegyzésében.
"Az áldozatok emlékezete identitásunk fontos részét képezi" - tette hozzá a kormányfő.
A náci Németország Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az Auschwitz I. koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. Az auschwitzi emlékmúzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumban fogva tartottak számát, közülük 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük.
Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig - kevesebb mint két hónap alatt - csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak, ez lett a megsemmisítésük fő színhelye: legtöbbjüket, az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert azonnal érkezésük után gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.
A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban - amelynek foglyait a németek korábban, a szovjet csapatok közeledtekor zömében legyilkolták vagy gyalogmenetben nyugat felé indították - mintegy 7500, végsőkig legyengült embert, többségükben nőket és gyerekeket találtak. Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.