A szélsőjobb a cigányok eltaposásával terjeszkedik Magyarországon címmel közölt cikket pénteken a Libération című baloldali francia napilap. A jobbikos Juhász Oszkár gyöngyöspatai polgármesterré választása kapcsán Florence La Bruyere részletesen leírja, miként győzött a Jobbik 36 éves jelöltje a 2850 fős faluban, ahol a cigányok aránya 20 százalék, és feszült a viszony magyarok és romák között.
A Libération munkatársa szerint a rend és a nyugalom érezhetően visszatért Gyöngyöspatára. Rámutatott, hogy bár Orbán Viktor miniszterelnök kormánya "nem oszlatta fel a milíciákat, de módosította a büntető-törvénykönyvet: ezentúl bármely egyenruhás csoport, amely megfélemlít egy közösséget, három évig terjedő börtönbüntetésre számíthat, és ehhez jön még két év illegális rendfenntartási műveletekért".
Ugyanakkor a gyöngyöspatai rendőrök már "egy igenről vagy nemről is jegyzőkönyvet vesznek fel". Az újságíró említ egy esetet, amikor az egyenruhások 20 ezer forintos pénzbírsággal sújtották Berki Anikót és férjét, mert - mivel a járdán nem fértek el - az úttesten tolták a babakocsit.
A tíz hónappal ezelőtti iszapömlés sújtotta falvak helyreállításáról közölt riportot a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A helyszíni riportban Georg Paul Hefty kiemelte, hogy az újjáépítés példásan halad, megfogalmazása szerint tíz hónappal a történtek után számos sebet sikerült begyógyítani.
A tudósító helyi lakosokat szólaltatott meg, akik felidézték az akkor történteket. Mindenekelőtt egy olyan lakost idézett, aki - mint arra a riport címe is utalt - a katasztrófát egy szekrény tetején élte túl, most pedig új házba költözött. Ennek kapcsán utalt arra: a katasztrófavédelem tervei szerint eddig 21 házat adtak át, amelyek költségét az állam állta. Hefty szerint a döntéseket kedvelő Orbán Viktor kormánya be akarta bizonyítani, hogy a károsultak érdekeit képviseli. Ezért ahelyett, hogy a kártérítési összegekről hosszadalmas jogi vitákba bonyolódott volna az alumíniumvállalattal, inkább előre fizetett. A devecseri újjáépítéssel kapcsolatban hangoztatta, hogy az az egész Magyarországra kiterjedő segélyakció szimbólumává vált.
A német konzervatív napilap gazdasági hírei között tudósított arról is, hogy az E.ON felhagyhat a magyarországi gázügyleteivel. Michaela Seiser bécsi keltezésű, részletes tudósításában úgy vélte: az államosítás része az Orbán-kormány azon tervének, hogy ellenőrzése alá vonja a fontosabb ágazatokat. Az írás szerint az ágazat átvételével az MVM jelentősen erősítené befolyását. Ennek kapcsán emlékeztetett arra, hogy a cég a gáz- és szénerőművek mellett a paksi erőmű áramszolgáltató hálózatát és transzformátorállomásait is üzemelteti. (www.faz.net/s/homepage.html)
Európa legerősebben korlátozó és legrosszabb egyházügyi törvényének nevezte az új magyar jogszabályt a Huffington Post amerikai médiaportál vallásügyi oldalán Joseph K. Grieboski, a virginiai Alexandriában működő Vallási és Közpolitikai Intézet alapítója.
A szerző szerint a "drákói" törvény ellentétes az általa korábban "nyíltan megtapsolt" új magyar alkotmánnyal, csakúgy, mint az Európai Unió, az Európa Tanács, az EBESZ, az Emberi Jogok Európai Bírósága és az ENSZ állásfoglalásaival. "Sajnos, a törvény veszélyt jelent a magyar társadalomra, és szörnyű mutatója a demokrácia állapotának az országban" - írta a szerző, kifogásolva, hogy Magyarországon mintegy 300 szervezetet fosztanak meg az egyházi státustól. Éles bírálattal illette a bejegyeztetés új, kétharmados parlamenti megerősítést előíró rendszerét is.
mti