A magyarországi gazdasági, illetve pénzügyi helyzettel foglalkozott pénzügyi rovatában kedden a Financial Times, illetve a Financial Times Deutschland, a német üzleti körök lapja is.
"Az adósságválság átterjed Kelet-Európára" című írásban - amely röviden a szlovák helyzetet is érintette - a szerző, Doris Grass a cikk alcímében emlékeztetett arra, hogy a forint árfolyama rekordmélységbe süllyedt.
A frankfurti keltezésű cikk kiemelte, hogy Magyarország és más kelet-európai országok egyre inkább az euróválság örvényébe kerülnek. Utalt arra, hogy Magyarországnak érdeklődés hiányában le kellett fújnia egy értékpapír-aukciót.
A Financial Times szerint Magyarország jelenleg két fronton harcol. Egyrészt specifikusan saját problémái nyomasztják, és növekednek az aggodalmak amiatt, hogy az ország besorolása "bóvli" szintre süllyedhet. Az elemzők attól tartanak, hogy ebben az esetben Magyarországot teljesen elvágják a hitelpiacoktól. A Standard and Poor′s nemrégiben negatív megfigyelés alá vette Magyarországot, ennek oka "a kormány kiszámíthatatlan politikája és a gyenge növekedési kilátások" - írta a lap.
A magyar gazdaság helyzetéről közöl írást a Wall Street Journal is.
A Wall Steet Journal című amerikai gazdasági napilap - valamint annak európai kiadásában is megjelent - tényszerű ismertetése felidézi, hogy a forint rekordmélységekbe gyengült a héten az euróval szemben, miután a gazdaság lassulása és a kormány "nem szokványos" intézkedései nyomán erősödnek a leminősítési félelmek.
A lap szerint Orbán Viktor kormányának nem kell azonnali válsággal szembenéznie, az országnak bőséges a devizakészlete, és a jövő évig nem kell jelentősebb összegeket törleszteni. A nyomás mégis erősödik, és ezt tovább fokozza az euróövezet gazdasági hanyatlása, mivel a valutaunió az exporttól függő magyar gazdaság kritikus jelentőségű növekedési hajtóereje - áll a Wall Street Journal írásában. A lap szerint Orbán Viktor gyakorlatilag kizárta egy új IMF-megállapodás lehetőségét, pedig ez legalább védőhálót nyújtana szükség esetén igénybe vehető, viszonylag alacsony költségű finanszírozás folyósításával.
A Vedomosztyi című orosz napilap keddi számában megjelent terjedelmes cikkében azt emelte ki, hogy a válság a kelet-európai országokban hatalmon lévő kormányzatok támogatottságát csökkentette. Ideérti a lap Magyarországot, Szlovákiát és Szlovéniát is, amikor azt írja, hogy "Magyarországon, Szlovákiában és Szlovéniában, amelyek négy éve még ahhoz a tíz országhoz tartoztak, amelyekben a demokrácia támogatottsága a legmagasabb volt, az EBRD jelentés szerint ez az arány mára 10-20 százalék közé esett".