- Stefan Markus volt budapesti szlovák nagykövet (1998-2002) a Pravda című független napilapban a Magyar időgép című jegyzetében úgy véli, hogy a szlovák kormány nem látja elég világosan, mi lesz a következménye mindannak, ami ma Magyarországon történik.
Példaként a magyar alaptörvényt említi, amely egyebek között megváltoztatta az ország nevét. Szerinte az eddigi országnevek mind megerősítették a trianoni határokat, míg Magyarország "Történelmi Magyarországként" is olvasható (szlovákul Uhorsko).
"A húsvéti alkotmány ezt az állapotot meg akarja változtatni. Életbe lépésétől kezdve +minden magyar+ a magyar nemzet részévé válik. S ha ez 2012-től kezdve valóban így lesz, akkor Magyarország terjeszkedhet mindenhová oda, ahol magyarok élnek. És akiket természetesen főleg a szomszédoknál találnak.
A magyar alaptörvény példa nélküli módon megnyitja a revizionizmus problematikáját. A kettős állampolgárság a választójoggal együtt hatékony eszköz lesz a magyarok újraegyesítésére a Kárpát-medencében. Kulturálisan, politikailag és területileg is. A polgári liberális irányzatú szlovákiai demokraták előtt szomorú kérdés áll: Zavar minket a magyar irredentizmus?" - írja Stefan Markus.
A másfél évtizeddel ezelőtti magyar privatizáció tapasztalatait ajánlotta Görögország figyelmébe a Huffington Post portálon vasárnap megjelent írásában Donald Blinken, aki 1994 és 1997 között az Egyesült Államok budapesti nagykövete volt. Blinken szerint a magyarok rájöttek, hogy noha a közszféra kiárusítása nem csodaszer, de segít a katasztrofális köztartozások csökkentésében, s a fizetések és a nyugdíjak az állam helyett a magántulajdonosok felelősségéve válnak.
A volt nagykövet úgy látja, hogy a magyar privatizáció, noha sokkal kisebb méretű volt, mint az, amilyenre a dél-európai országnak most szükség lenne, precedensként szolgálhat Görögország számára. Washington és az IMF egyaránt úgy látta akkor, hogy a 30 milliárd dolláros adósságállománnyal és 30 százalékos inflációval terhelt magyar gazdaság összeomolhat és hogy amerikai mentőcsomagra lesz szükség. Blinken szerint a Horn Gyula kormányfő által kinevezett, Bokros Lajos Pénzügyminiszter és a Surányi György MNB-elnök alkotta "álomcsapat" 1995 első négy hónapjában 42 céget adott el, ami 620 millió dollárnyi új tőkét hozott be az országba, s az állam részesedése két év alatt 70-ről 30 százalékra csökkent. Blinken úgy véli, hogy Athénnek, akárcsak annak idején Budapestnek, át kell ütemeznie az adósságszolgálatát.
mti