Szalay-Bobrovniczky Vince bécsi magyar nagykövet olvasói levélben válaszolt a Die Pressében megjelent, a Horthy-korszakra emlékezéssel kapcsolatos korábbi cikkre, miközben a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lap és a Financial Times Deutschland (FTD) című üzleti lap, valamint a svéd liberális napilap, a Dagens Nyheter a médiatörvény módosításáról számolt be pénteken.
Szalay-Bobrovniczky Vince Sibylle Hamann bécsi újságírónőnek a konzervatív osztrák napilap hasábjain megjelent, a Horthy-korszakra való emlékezésről írt vendégkommentárjára válaszolt.
Az "Aki nem +Magyarország mellett+ van, az csak +zsidó áruló+ lehet" címmel megjelent cikkből a bécsi nagykövet érvelése szerint hiányzik "néhány körülmény és történelmi tény", amelyek szükségesek lennének a témával való differenciált foglalkozáshoz. A cikkben említett kétségbeesett lakáseladások nem számítanak új jelenségnek, az Orbán-kormány ezért már tavaly bevezetett egy intézkedéscsomagot a bajba jutott lakáshitelesek megsegítésére - írta többek között azzal kapcsolatban, hogy Hamann szerint Magyarországnak "lenne elég dolga a jelennel", de a kormány a múltba fordul. A nagykövet cáfolta, hogy a kormány a történelmi Magyarországot ábrázoló térképeket terjesztene. Hozzátette: az 1918-ig, illetve 1920-ig terjedő időszakot "hasonlóan, mint Ausztriában, pozitív nosztalgia övezi".
A magyar zsidók helyzete a két világháború között, mint Európa nagy részén, drámai volt - szögezte le. A cikkíró állításaival ellentétben azonban Magyarországon a zsidók viszonylag háborítatlanul élhettek 1944-ig - írta. Hozzátette: a korlátozásokat semmiképpen sem akarja relativizálni. "1944-45-között a német megszálló hatalom sajnos magyar zsidókat is deportált és meggyilkolt. A cikk címe ennek ellenére nem igaz és kigúnyolja a holokauszt áldozatait" - írta. Mint leszögezte, a Kossuth tér 1944 előtti állapotának helyreállításában nem a Horthy-kormány időszaka, hanem Magyarország függetlenségének időszaka a vonatkoztatási pont. Károlyi a legtöbb magyar számára a cikkíró megfogalmazásával ellentétben nem köztársaság-alapító, hanem "alkalmatlan politikus volt, aki egy sorsdöntő órában kudarcot vallott" - vélte. A Magyarországra kritikusan tekintő európai tudósításokra utalva "a tényekkel való gondos bánásmódot" szorgalmazott újságírói részről.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarország módosítja a médiatörvényt című írásában beszámolt arról, hogy a „nemzetközileg kritizált” médiatörvény módosításával csökkent az állami beavatkozás lehetősége és erősödött az újságírók forrásainak védelme. Továbbá "töröltek egy passzust", amelyet a "nemzeti konzervatív kormánypárt, a Fidesz tervezett" és "veszélyeztethette volna az ellenzéki Klubrádió további működését" - írta a lap. A Fidesz a frekvenciák kiosztására vonatkozó szabályozás megváltoztatását kívánta elérni, a "kormány ellenfelei pedig az gyanították", hogy a végül elutasított új szabályozás "a Klubrádió ellen irányul" - áll a beszámolóban.
A parlament a módosítással az Alkotmánybíróság vonatkozó döntését hajtotta végre, ugyanakkor nem vette figyelembe az Európa Tanácsnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pártpolitikai függetlenségére vonatkozó követelését, az intézményt így továbbra is "a Fidesz hívei foglalják el" - írta a FAZ.
A Financial Times Deutschland Magyarország enyhíti a médiacenzúrát címmel számolt be a törvénymódosításról. A parlament a "nemzetközileg bírált" jogszabály módosításával "lényegében" egy alkotmánybírósági ítéletet ültetett át a törvénybe - írta a lap. Hozzátette: a törvényhozás nem vette figyelembe az ET követelését, az intézmény vezetőjét így továbbra is a miniszterelnök nevezi ki.
A Dagens Nyheter berlini tudósítója, Jan Lewenhagen szerint a médiatörvény módosítása követi azt a tavaly decemberben, az Alkotmánybíróság által hozott döntést, amivel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak a sajtóra gyakorolt befolyása csökken. Lewenhagen egyébként úgy fogalmazott, hogy az úgynevezett Lex Klubrádiót nem fogadták el.