A vártnál magasabb októberi magyarországi inflációs adatok ellenére sem jósolnak egyelőre MNB-kamatemelést londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint a magyar jegybank pénzügypolitikáját továbbra is elsősorban az euróválság és a forintárfolyam alakulása határozza meg.
A KSH pénteki tájékoztatása szerint a fogyasztói árak a múlt hónapban 3,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban.
Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni befektetési és elemzőházak szakértői széles sávban mozgó, 3,4-3,8 százalék közötti előrejelzéseket adtak az éves összevetésű októberi fogyasztói inflációra a pénteki adatismertetés előtt. Szeptemberben 3,6 százalékos éves inflációt mértek Magyarországon.
Az októberi inflációs adatsor pénteki közzététele után a JP Morgan bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a forint gyengülése "még nem látszik egyértelműen" a múlt havi számokban, különös tekintettel arra, hogy a maginfláció üteme éves szinten nem gyorsult az előző hóról.
A cég szakértői közölték: várakozásuk szerint novemberben a jövedéki adók emelése "nagyot lendít" főleg az üzemanyagárakon, és kisebb mértékben a szeszesitalok és a dohányáruk fogyasztói árán is. Az élelmiszerek és az üzemanyagok árában megjelenő visszahúzó éves bázishatások azonban valamelyes ellentételező hatást gyakorolnak majd, így a teljes kosárra számolt éves árinfláció az idei év végéig várhatóan nem gyorsul nagyon a jelenlegi szintekről - jósolták pénteki kommentárjukban a JP Morgan londoni elemzői.
A ház szerint ugyanakkor jövőre - az áfa-emelés hatására - az éves infláció 5 százalék közelébe szökhet fel, de a JP Morgan szakértői 2013-ban már 3-4 százalékra visszalassuló inflációs ütemet várnak.
A cég szerint valószínűtlen, hogy a pénteki inflációs adatsor komolyabb hatást gyakorolna a magyar jegybank pénzügypolitikájára, amelynek fő meghatározó tényezője változatlanul az euróövezeti válság és a forint árfolyammozgása. A forint gyengesége "egyértelműen" növelte egy vészkamatemelés kockázatát, a JP Morgan elemzői szerint azonban az MNB "még mindig vonakodik attól, hogy meghúzza a ravaszt", mivel a magyar gazdaságban recessziós kockázatok mutatkoznak.
A ház alapeseti előrejelzése továbbra is az, hogy az MNB a jövő év első felének végéig nem módosít 6,00 százalékos alapkamatán.
Az októberi inflációs számokat kommentálva a Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzői is úgy vélekedtek pénteken, hogy az adatsor "nem lesz kulcsfontosságú tényező" az MNB monetáris tanácsának november 29-ei kamatdöntő ülésén. A ház szerint a monetáris testületet továbbra is elsősorban a forint gyengesége és a tőkekivonás kockázata aggasztja, és ez az a két fő tényező, amelyek miatt az MNB - a gyengülő növekedési kilátások ellenére - "egyhamar" nem fogja enyhíteni kamatpolitikáját.
A GS elemzői szerint a magasabb infláció - és a januári áfa-emelés miatt várható további gyorsulás kilátása - most "másodlagos" jelentőségű a magyar jegybank számára.
A Goldman Sachs londoni szakértői közölték: jelenlegi előrejelzésük az, hogy a monetáris tanács 2012 jelentős részében sem módosítja alapkamatát. Később a GS szakértői látnak "valamelyes mozgásteret" az enyhítésre, abban az esetben, ha a forint stabilizálódik, valamint ha "konstruktív, végleges megoldás" születik a devizaalapú hitelek problémájára.
A Goldman Sachs citybeli elemzői szerint az addig eltelő időszakban van valamennyi kockázata annak, hogy az MNB kamatemelésre kényszerül a forint védelmében, de a cég szerint ez csak akkor lenne valószínű, ha a forint gyorsabb ütemű gyengülésnek indulna, és ehhez "a küszöbönálló tőkemenekítés erőteljes jelei társulnának".
Az euró forintárfolyama más nagy londoni házak véleménye szerint sem érte még el azt a szintet, amely az MNB-t jelentősebb kamatemelésre ösztönözné.
Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője - aki a minap átfogó előrejelzést állított össze befektetők számára a felzárkózó országcsoport jegybankjainak várható intervenciós és kamatpolitikájáról - közölte: az RBS korábban a 295-300 forintos eurósávot tartotta MNB-kamatemelési küszöbnek, a ház szerint azonban a devizahitelesek törlesztési terheinek enyhítését célzó kormányintézkedések nyomán ez a küszöb most már közelebb lehet a 320-325 forintos árfolyamsávhoz. Az RBS vezető londoni felzárkózó piaci közgazdásza szerint ez ugyanakkor mozgásteret is jelenthet a piacnak ahhoz, hogy "próbára tegye az MNB elszántságát".