Magyarország nemet mondott a verespataki bányára
Romániának küldött hivatalos véleményében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium nem javasolja elfogadásra a Verespatakra tervezett aranybánya környezeti hatástanulmányát. A bevont szakértők véleménye szerint a hatástanulmány téves alapkövetkeztetéseket tartalmaz, illetve az alapvető hiányosságok miatt nem javasolható elfogadásra.
A végleges hatástanulmány alapjául szolgáló jelentést készítő román szakértők nyilvánosságra hozták: jelentéseiket meghamisították.
A tárca által felkért szakértők a román környezetvédelmi minisztérium által megküldött dokumentumról azt állapították meg, hogy a hatástanulmány elfogult, gyakorlatilag csak pozitív hangvételű értékeléseket tartalmaz.
A szakértők 122 pontban összefoglalt véleménye szerint a dokumentumban szereplő adatok nem adnak objektív képet a tervezett beruházás környezeti hatásairól, hiányos az alapállapot felmérése is.
A hatástanulmányt vizsgáló szakértők szerint hiányosak és \"életszerűtlenek\" a kockázatokkal és lehetséges károkkal kapcsolatos definíciók. A környezeti hatástanulmány egyes megállapításait alátámasztó, illetve megerősítő mérési adatok mennyisége nem elegendő, elavult, hiányos vagy nem tekinthető reprezentatívnak. A szakértők nem tartják megfelelőnek az esetleges bányabezárást követő környezeti rehabilitációra vonatkozó tervet sem, és kifogásolják a hatástanulmányban szereplő adatokat, mivel azok véleményük szerint nagyrészt pontatlanok.
A hatástanulmányban nem vizsgálják a cianid-használat alternatíváit sem. Kétségesnek nevezték a cianid mérleget, mert nincs adekvát módon meghatározva a levegőbe, valamint a zagyba kerülő és kibocsátott cianid mennyiség a beérkezőhöz viszonyítva. A tanulmány készítői nem vették kellőképpen figyelembe a \"cianidos eső\" kialakulásának veszélyét sem. A környezeti hatástanulmány nem adott megfelelő választ a vizekben - mind a felszíni, mind a felszín alatti vizekben - potenciálisan okozható környezeti hatásokról sem.
A közlemény szerint az egész dokumentációra jellemző, hogy a kockázatokra igen alacsony valószínűségű, vagy nagyon valószínűtlen meghatározásokat alkalmaz. Ez viszont nem felel meg a tudományos igényességnek, s nem fogadható el. A szakértők szerint a környezeti hatástanulmányból hiányzik egy olyan monitoring rendszer kiépítése, amely átfogó és folyamatos adatokat szolgáltat, illetve esetleges vészhelyzet, vagy határérték túllépés esetén azonnal jelez egy központi állomásnak. Vizsgálni kellene továbbá a határon átterjedő szennyezésnek a védett természeti értékekre gyakorolt hatását is.
A határokon átterjedő hatásokat vizsgáló fejezetben több helyen \"helyi hatásként\" értékelnek olyan eseményeket, amelyeknek potenciálisan tovább terjedő hatása van. Például a zagytározó gátján átszivárgó vízzel a felszíni vízbe esetleg kijutó cianid hatását helyi hatásként értékeli a tanulmány.
A dokumentum alapján kifogásolható, hogy nincs előirányozva tartalék tározótér létesítése, ahová üzemzavar vagy veszélyhelyzet esetén a folyamatosan érkező zagymennyiség átirányítható lenne, és hiányzik egy megfelelő köbtartalmú alvízi vésztározó is arra az esetre, ha a gát meghibásodna.
A Rosia Montana Gold Corporation Verespatakon tervez ciántechnológiás aranykitermelést. A tervezett beruházás kapcsán az Espoo-i egyezmény alapján indult meg a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás. A verespataki bányával kapcsolatban készített környezeti hatástanulmányt a beruházó beadta a román környezetvédelmi minisztériumhoz, amely továbbította a dokumentumot a magyar szaktárca részére. Magyarországnak 2006. szeptember 30-ig kellett megküldeni a román fél számára a hivatalos véleményt, illetve a magyar nyilvánosság észrevételeit a hatástanulmányról. Az eljárás jelen szakaszában magyar részéről megtörtént a hatástanulmányra vonatkozó észrevételek kialakítása és megküldése Romániának.