A több mint egy évszázadra visszanyúló hagyománynak megfelelően gyászünnepséggel emlékeztek meg vasárnap Londonban az első világháború és az azóta eltelt évtizedek konfliktusainak brit katonaáldozatairól.
A ceremónia mindig az első világháború harci cselekményeit lezáró tűzszünet évfordulójához, november 11-hez legközelebbi vasárnapon esedékes.
Az 1919 óta évente megrendezett központi emlékünnepség helyszíne ezúttal is a háborús halottak tiszteletére emelt, London kormányzati negyedének közepén álló emlékmű, a Cenotaph volt.
A parlament híres toronyórája, a Big Ben 11 órát jelző harangjátéka után a felsorakozott tömeg - köztük a brit fegyveres erők tízezer veteránja - kétperces néma főhajtással tisztelgett a halottak emléke előtt.
A kétperces csend kezdetét és végét a brit hadsereg egy első világháborús ágyújának lövései jelezték.
Ezután helyezte el koszorúját a Cenotaph tövében III. Károly király, majd Vilmos trónörökös, walesi herceg és a királyi család többi tagja, valamint a brit politikai élet vezetői, köztük Sir Keir Starmer miniszterelnök.
Starmer először vett részt kormányfőként a ceremónián, miután az általa vezetett Munkáspárt - amely előzőleg 14 évig ellenzékben volt - megnyerte a júliusi nagy-britanniai parlamenti választásokat és rekordközeli parlamenti többséggel kormányt alakíthatott.
Jelen volt a megemlékezésen Katalin walesi hercegnő, Vilmos trónörökös felesége is, akinél az év elején daganatos megbetegedést diagnosztizáltak és emiatt kemoterápiás kezelésen esett át. Katalin a néhány hete befejeződött kezelés idején több hónapra visszavonult a nyilvános szerepléstől.
Katalin apósánál, III. Károly királynál az év elején szintén daganatos betegséget diagnosztizáltak, a 76. évében járó uralkodó azonban néhány heti szünet után már visszatért nyilvános közéleti feladatainak ellátásához.
Nem vett részt a vasárnapi ceremónián az uralkodó felesége, Kamilla, aki az udvar tájékoztatása szerint mellkasi fertőzésből lábadozik és ezért egyelőre minden hivatalos programját törölték.
A vasárnapi koszorúzási ceremónia után a brit fegyveres erők tízezer veteránja tartott felvonulást a Whitehallon, a londoni kormányzati negyed központjában, valamennyien stilizált pipaccsal az öltözetükön.
Az ilyenkor szinte mindenki által viselt pipacs a háborús halottak emléke előtti tisztelgés fő jelképe Nagy-Britanniában, egy kanadai katonaorvos, John McCrae rendkívül népszerűvé vált, 1915-ben írt verse nyomán, amely arról szól, hogy a háború szántotta flamand mezőkön mindig a pipacs virágzott ki először az elesett katonák sírjain.
A Brit Birodalom az első világháborúban csaknem 9 millió katonát mozgósított; közülük 908 ezer halt meg, több mint kétmillió megsebesült.
A hagyományos novemberi megemlékezés azonban már régóta nemcsak az első világháború brit áldozatainak szól; a britek ilyenkor a hadszíntereken akkor és azóta meghalt összes katona emléke előtt tisztelegnek. A második világháborúban több mint 400 ezer brit és gyarmati katona vesztette életét, és 1945 óta is 16 ezer brit katona halt meg szolgálatteljesítés közben.