Több mint egymilliárd muzulmán számára kezdődött meg a hét végén a ramadán, a muzulmán böjti hónap. Szombaton kezdődött a Perzsa-öböl menti arab államokban, Líbiában, Jemenben, Libanonban és Szomáliában. Vasárnap kezdődött Indonéziában, Egyiptomban, Szíriában, Malajziában, Tunéziában, Algériában és Törökországban.
Indonéziában, a világ legnépesebb muzulmán országában csaknem kihaltak voltak az utcák vasárnap az imákkal és mecsetbeli prédikációk hallgatásával töltött éjszaka után. A csaknem 18 ezer szigetből álló délkelet-ázsiai ország 220 milliós lakosságának mintegy kilencven százaléka muzulmán.
A böjti hónap idejére zárva tartanak a bárok, a diszkók, a billiárd- és a masszázsszalonok is. A csekély kisebbséget képviselő, de roppant harcias radikális muzulmánok csoportjai jelezték: ha kell, erőszakkal is gondoskodni fognak arról, hogy \"az erkölcstelenség e fészkei\" zárva tartsanak a böjti hónapban.
Irakban gyásszal kezdődött a ramadán: néhány órával a szent hónap kezdete után 31 ember vesztette életét és 34 sebesült meg egy merényletben Bagdad síiták lakta Szadrváros nevű körzetében.
Azt ünneplik ramadánkor, hogy - a muzulmán hagyomány szerint - Allah e hónap egyik éjszakáján nyilatkoztatta ki a Koránt prófétájának, Mohamednek Gábriel arkangyal közvetítésével. A ramadán az iszlám holdév kilencedik hónapja. Nem mindig kezdődik egyszerre minden muzulmán országban.
Mindenütt akkor veszi kezdetét, amikor az adott országban először megpillantják az égen az újhold sarlóját. Ramadán holdhónap huszonkilenc napján napkeltétől napnyugtáig tilos az evés, az ivás, a dohányzás és a nemi érintkezés.
Vannak azonban kivételek is. Nem vonatkozik a tilalom a menstruáló és terhes nőkre, a gyermekágyas és szoptató anyákra, továbbá a betegekre és az utazókra. Nekik is be kell azonban pótolniuk később az elmaradt böjtöt.
A tízévesnél fiatalabb gyermekekre egyáltalán nem vonatkozik ez a vallási kötelesség. Napszállta után kiadósan étkezhetnek a jámbor muzulmánok. A hívők gyakorta együtt, nagyobb társaságban, rendszerint tág családi körben fogyasztják el bőséges esti étkeiket.
A hívő muzulmánok számára a ramadán havi böjtölés az iszlám harmadik alappillére. (Az iszlám öt alappillére: a hit megvallása, a napi öt ima, a böjtölés, az alamizsnálkodás és a mekkai zarándoklat.) A ramadán havi böjt erősíteni hivatott a jámbor muzulmánok önfegyelmét és vallásos hitét.
Ramadán idején a muzulmán hívők gyakori mecsetbe járással és a Koránból vett részletek felmondásával nyilvánítják ki hitüket. Kötelező az esti ima, amely hosszabb szokott lenni más imáknál. Több muzulmán országban, köztük Szaúd-Arábiában kiterjesztik a nappali böjt kötelességét az ott élő nem muzulmán vallásúakra is, és kiutasítással büntetik a böjt megszegését.
Más muzulmán államokban nem alkalmazzák ezt a szigort, és nem tekintik problémának, ha például a külföldi turisták nap közben is degeszre eszik magukat szállodáikban. Az iszlám vallása négy hónapban tiltja a háborúskodást, de a ramadán nem tartozik ezek közé.
Mohamed hívei is éppen ramadán idején nyerték első nagy csatájukat 624-ben a Medinához közeli Badr mellett. Korunkban is tört már ki háború éppen ramadán idején: Egyiptom e szent hónap közepén támadta meg Izraelt 1973-ban.
1981-ben Irak fegyvernyugvást javasolt Iránnak a ramadán idejére a két ország háborújában, de Irán tőrvetést szimatolt az ajánlatban, és elutasította. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy az iraki fegyveres ellenzék is folytatja harcát a ramadán alatt az amerikai vezetésű nemzetközi erők és az iraki kormány hadserege ellen, ez idő alatt is számolni kell öngyilkos merényletekkel és túszejtésekkel. Hasonlóképpen feltehető, hogy folytatódni fog ez idő alatt is az izraeliek és a palesztinok konfliktusa.
(MTI)