Megkezdődött csütörtökön Brüsszelben az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek rendes féléves találkozója, amelynek fő célja ezúttal, hogy meghatározza, mikorra és milyen ütemezésben keveredhet ki az EU jelenlegi intézményes válságából, illetve a lakosság részéről mutatkozó bizalomhiány állapotából.
Az eredetileg megálmodott uniós fejlődési menetrendet az akasztotta meg, hogy tavaly Franciaországban és Hollandiában népszavazáson elakadt az EU intézményrendszerét is továbbfejleszteni, 25-35 tagúra méretezetté tenni hivatott alkotmányos szerződés ratifikációja.
A kudarcot egyfelől az említett országok belpolitikai válságjelenségei indokolták, de fontos szerepet játszott benne az unióba vetett lakossági bizalom megingása is (utóbbit egyes vélemények szerint részben a túlságosan gyors és nagyarányú 2004-es bővítés okozta).
A mostani csúcsértekezleten a fő kérdés az, milyen jövőbeni sarokdátumok lehetnek alkalmasak arra, hogy elvezessenek az intézményrendszer reformját magában foglaló és a bizalmi problémát is kezelni tudó dokumentumok elfogadásához, illetve a változások végrehajtásához.
Abban a döntéshozók között egyöntetűnek tűnik az egyetértés - ezt várhatóan értésre is adják találkozójuk zárónapján, pénteken -, hogy a következő európai parlamenti választás és európai bizottsági váltás évére, 2009-re meg kell oldani az intézményes kérdéseket.
Az is nagyjából konszenzust élvez, hogy ezzel meg kell várni a franciaországi és hollandiai választásokat a jövő év tavaszának végén. Ám míg egyesek már a jövő év második felében szeretnének érdemi döntéseket hozni, mások ezt inkább csak 2008-ban - véletlenül éppen francia soros elnökség alatt - kívánják megtenni.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke már értésre adta, hogy testülete szerint az intézményes ügyekhez nem szabad nyúlni addig, amíg a lakosság biztonságérzetét és bizalmát növelő konkrét intézkedéseket nem hoznak, illetve azok nem éreztetik hatásukat.
Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, a csúcs házigazdája a Financial Times című brit napilapnak - a brüsszeli bürokraták első számú olvasmányának - pénteken nyilatkozva kijelentette: az alkotmány jelenlegi formájában már nem fog hatályba lépni. Azt viszont első lépésben most kellene meghatározni, hogy körülbelül milyen elemeket emeljenek át belőle a nagyközönség számára is elfogadhatóbb új dokumentumokba.
A brüsszeli csúcsértekezlet - amelyen a Göncz Kinga külügyminisztert is magában foglaló magyar delegációt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök vezeti - tárgyal emellett az euróövezet bővítéséről, azon belül az új tagállamok közül elsőként csatlakozó Szlovénia jövő januári belépéséről, illetve a szintén jelentkezett Litvánia elutasításának okairól. A csúcs további témái között szerepel az uniós közös energiapolitika kifejlesztése, a versenyképesség növelésére tett erőfeszítések, valamint belügyi témák és aktuális külügyi kérdések is.
(MTI)