Az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye, az Európai Bizottság októberben - áttekintve az uniós integrációra törekvő országok által elért eredményeket - azt javasolta, hogy a szerbek, akik már 2009-ben jelentkeztek az EU-ba, kapják meg a tagjelölti státust, de a csatlakozási tárgyalásokat csak akkor kezdje meg velük az unió, ha lényeges eredményt érnek el a Koszovóval való viszony normalizálása terén.
A 27 uniós tagállam külügyminiszterének jövő hétfői brüsszeli tanácskozásán ez a javaslat is napirenden szerepel. A döntéshez teljes egyöntetűségre van szükség. Most német források azt jelezték, hogy Berlin nem csupán a tényleges tárgyaláskezdéshez, hanem már a tagjelölti minősítés megadásához is valamilyen áttörést szeretne látni a Belgrád-Pristina kapcsolatokban.
A túlnyomó többségében albán lakosságú Koszovó állami önállóságát Szerbia nem hajlandó tudomásul venni. A szerb-koszovói határon a nyáron ismét kiéleződött a feszültség, amikor Koszovó saját vámosokat akart munkába állítani az átkelőknél, ám az Észak-Koszovóban többséget alkotó szerbek ez ellen egyebek közt útakadályok létesítésével tiltakoztak. Fegyveres incidens robbant ki, egy koszovói rendőr életét vesztette. Ősszel újabb, több sebesüléssel járó fegyveres összetűzés volt a szerb helybéliek és a nemzetközi erők egyenruhásai között. Azokat a tárgyalásokat, amelyeket az EU közvetítésével Szerbia és Koszovó kezdett egymással a lakosok életviszonyainak megkönnyítése érdekében, szeptemberben felfüggesztették.