Nemzetközi sajtó: Le Monde, Le Figaro, Corriere della Sera, La Repubblica....

Külföld - 2018-04-10

A francia Le Monde szerkesztőségi írása szerint egy évvel az európai parlamenti választások előtt a Fidesz elsöprő győzelme két fontos eseményt jelent: az európai populista pártoknak erős biztatást, Brüsszelnek pedig komoly figyelmeztetést.

A magyar választás kampánytémái, a bevándorlás, a sokszínűség és az iszlám miatti félelmek kiaknázása teljesen újak voltak Magyarországon. Ezek és a Soros-féle civil szervezetek ellen indított offenzíva az identitási jobboldal európai vezetőjévé tették Orbánt. Az Európai Uniónak mostantól egyértelmű: az alapértékeit nyíltan megkérdőjelezi a magyar vezetés. Brüsszel eddig azért nem támadta Magyarországot a lap szerint, mert kis ország és mert a Fidesz az európai jobbközép pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) tagja.

"Eljött az idő, hogy az EPP határozottan elítélje magyar partnere idegengyűlölő beszédét és tekintélyelvű elhajlását" - vélte a balközép napilap lap, amely szerint miután "a magyar társadalom nagyon Európa-barát, tudatában van azoknak a gazdasági és biztonsági következményeknek, amelyeket az unióhoz való tartozás jelent, Orbán Viktor nem akar kilépni az EU-ból, az EU-nak viszont figyelmeztetnie kell őt a bennmaradás politikai feltételeire".

A konzervatív Le Figaro kommentárjában a Fidesz választási győzelmét a populisták újabb sikereként értékeli, olyan sikerként, amely új korszak hajnalát jelenti: a Szovjetunió szétesése után világszerte győzedelmeskedett progresszív és liberális világrend elleni lázadást. A cikket szerző Alexandre Devecchio szerint a jelenlegi változó korszakban a populizmust az embereknek a védelmet és állandóságot biztosító rend iránti "legitim és zavaros" vágyaként érdemes értelmezni. A korábban protesztpártoknak tartott, egymástól nagyon különböző, alapvető ideológiától mentes politikai mozgalmakban az a közös, hogy elutasítják a globalizációt. Orbán Viktor az első, aki ellenmodellt dolgozott ki, amikor tusnádfürdői beszédében "illiberális államról" beszélt, amelynek alapja a munka és a nemzeti közösség szuverenitása - hangsúlyozta az elemző. Arra is emlékeztetett, hogy számos nyugati értelmiségi figyelmeztet a fogyasztói társadalmak gyengeségeire, de tart attól, hogy egy új szakadék alakulhat ki, ahol választani kell a hanyatló liberális demokrácia és a felemelkedő illiberális között.

A legnagyobb példányszámú olasz napilap, a Corriere della Sera A gyenge és lassú Európában Orbán diktál című cikkében a lap tudósítója kiemelte, hogy miközben egy éve a francia Emmanuel Macron győzelme reményt és dinamizmust adott az Európa-barát erőknek, Orbán Viktor mostani "diadala a populista mozgalmak visszavágására adott jelet". A Corriere szerint Európa esetleges válasza elkésett: Orbán Viktor már paradigmaváltást indított el a migrációról folytatott európai vitában. Lehet, hogy "irtózott hatalmi modell, de az orbanizmus kultúrája máris uralkodik felettünk" - írta a Corriere.

A balközép La Repubblica főszerkesztője, Ezio Mauro vezércikkében az Orbán Viktor képviselte illiberális demokráciát elemezte, úgy vélve, hogy ennek alapja egy új "társadalmi tömb, amelyet inkább az ellenérzés, mint a változtatni akarás mozgat". "A magyar kísérlet egyetemes kérdést vet fel: meddig lehet erőltetni a demokrácia korlátait?" - írta a lap. Hozzátette: "Orbán a prototípus, kis Orbánok követik majd őt".

A spanyol lapok közül a konzervatív La Razón arról írt, hogy minden jel szerint Orbán Viktor harmadik mandátuma kihívást fog jelenteni az európai "status quo" számára. Ám azt nehéz megmondani, hogy milyen álláspontot foglal el Brüsszel, ha az EPP továbbra is "keblére öleli" Orbánt - értékelte az újság, amely szerint a Fidesz győzelmével a Kelet és Nyugat közötti törés fokozódhat.

Az El País megjegyezte azt is: Orbán Viktor sosem bocsájtotta meg Brüsszelnek, hogy nem mozgósított annak érdekében, hogy több gazdasági segítséget nyújtson Magyarországnak. Eltávolodott az EU-tól és Angela Merkeltől annak ellenére, hogy Németország mindig hagyományos szövetségese volt Magyarországnak.

Az erdélyi magyar lapokban kedden közölt véleménycikkek szerint történelmet írt Orbán Viktor és a Fidesz-KDNP azzal, hogy ismét kétharmados felhatalmazást kapott a kormányzáshoz. A kolozsvári Szabadság szerint ha Orbán Viktor kitölti a negyedik mandátumát, történelmi rekordot állít fel: ő lesz a leghosszabb ideig regnáló magyar miniszterelnök. "E tekintetben kevésbé lényeges, milyen címkéket aggatnak rá a különféle politikai boszorkánykonyhák, a magyar miniszterelnök az európai legnagyobbak (Helmut Kohl vagy Angela Merkel német kancellárok, Margaret Thatcher brit miniszterelnök) sorában foglal majd helyet" - véli a Szabadság. A cikkíró szerint tény, hogy "a józan paraszti logikára építő kommunikációnak sokkal több köze van a racionalitáshoz, mint az egymást szapuló ellenzéki pártok híveinek átszavazási hajlandóságát szondázó laboratóriumok demokrácia-deficites direktíváinak".

A Maszol.ro portál véleménycikke szerint Magyarországon ellenzék kerestetik. Az erős ellenzék hiánya ugyanis előbb-utóbb a hatalmat is korrumpálja. A cikkíró szerint a magyarországi ellenzék rendkívül gyenge választási eredményeit az okozta, hogy "nem a választóközönség elvárásait, hanem a - kényelmesebbnek tűnő - hatalomra jutás reményében a nyugati politikai körök ukázait igyekezett követni, pedig kezdettől nyilvánvaló volt, hogy a magyarországi választást nem Brüsszelben, hanem Magyarországon lehet és kell megnyerni".

Az Aradon megjelenő Nyugati Jelen szerint Orbán Viktornak és pártjának a sorozatban harmadik kétharmados győzelme azért is példátlan teljesítmény Európában, "mert nyolc év óhatatlan kormányzási erodálása ellenére, erőteljes brüsszeli ellenszélben és rendkívül magas választási részvétel mellett született". A Nyugati Jelen szerint Magyarországon "nem kormányváltó, hanem ellenzékváltó hangulat uralkodik".