Erna Solberg norvég miniszterelnök szerint Magyarországnak és Lengyelországnak engedélyeznie kell a civil szervezetek független finanszírozását az egymilliárd eurós, jelenleg meghosszabbításra váró norvég segélyprogram keretében - írta hétfőn az EUObserver.
Az uniós ügyekkel foglalkozó hírportál azt írja, Lengyelország és Magyarország azt akarja elérni, hogy Norvégia álljon el attól a követelésétől, hogy a civil szféra támogatására szánt úgynevezett EGT Alapok szétosztása olyan adminisztratív testületen keresztül történjék, amely független lenne, de Solberg ezt elutasította.
"Nem engedhetjük meg Lengyelországnak és Magyarországnak, hogy felügyelje a civil társadalomnak szánt pénzeket. Független szervezeteknek kell ezzel foglalkozniuk" - mondta Solbert az NTB norvég tévének nyilatkozva. Arra figyelmeztetett, az "illiberális" hatalmak nem értik, hogy a civil szférának miért kell függetlennek lennie.
"A civil szférát államilag nem kontrollálhatják" - szögezte le a norvég miniszterelnök, aki a Konzervatív Párt és bevándorlásellenes Haladó Párt alkotta kormánykoalíció élén áll.
Az EUObserver szerint Solberg felvetette ezt a kérdést, amikor a múlt héten Brüsszelben tárgyalt Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével.
A nem EU-tag Izland, Liechtenstein és Norvégia, cserében azért, hogy hozzáférhessen az EU egységes piacához, kezdeményezte az úgynevezett EGT Alapok létrehozását a szociális és gazdasági egyenlőtlenség csökkentése érdekében 15 fejletlenebb uniós tagországban.
A következő, 2021-ig szóló program keretében Lengyelország 809 millió, Magyarország pedig 215 millió eurós segítséget kapna. A pénzek durván tíz százalékát civil szervezetek kapják, amelyek kötelezően a támogatási program kedvezményezettjei.
A Norvégia és Lengyelország közötti tárgyalások holtpontra jutottak a pénzek szétosztásáról, a Magyarországgal folytatott megbeszélések következő fordulója pedig május végén lesz - írja a hírportál.
Frank Bakke-Jensen norvég EU-ügyi miniszter, akit a tárgyalások lebonyolításával bíztak meg, reményét fejezte ki az NTB tévének nyilatkozva, hogy az idei év végére lezárják a tárgyalásokat. Nem tart attól, hogy a szóban forgó országok felállnak a tárgyalóasztaltól. Mint fogalmazott: a fiatal demokráciák számára jó "edzőtábort" jelentenek az ilyen tárgyalások