Olaszországban a déli térségek választói és a fiatalok döntötték el az igazságügyi reformról tartott népszavazást

Elisabetta Mannoni társadalomkutató emlékeztetett, hogy a referendumon a szavazásra jogosultak közel 59 százaléka vett részt. Az arány majdnem 4 százalékponttal volt alacsonyabb a 2022-es parlamenti választásokon mért részvételhez képest, valamint 10 százalékponttal maradt el a 2024-es európai parlamenti választások olaszországi adatától. Rómától északra a részvételi kedv átlagban 65 százalékos volt, a fővárostól délre fekvő tartományokban kevesebb mint 51 százalékos.

A vasárnap és hétfőn tartott népszavazáson az olaszoknak a Giorgia Meloni vezette jobbközép kormány által javasolt igazságügyi reformcsomagról kellett szavazniuk. A voksolók több mint 53 százaléka nemet mondott.

A felmérések szerint magasnak, több mint 68 százalék fölöttinek bizonyult a reformot elutasítók aránya a 30 év alatti választói korosztályban.

Az északi Lombardiában, Venetóban és Friuli Venezia Giuliában a választók több mint 62 százaléka igent mondott.

A déli nagyvárosokban, Nápolyban, Palermóban és Bariban a Hajrá, Olaszország! és a Liga kormánypárt szavazóinak fele a reform ellen voksolt.

Dél-Olaszországban a jobboldal szavazói vagy nem mentek el szavazni, vagy nemet mondtak a reformra - jelentette ki Lorenzo De Sio, a Cise választási kutatóközpont igazgatója. Úgy vélte, erre az a magyarázat, hogy a Meloni-kormány eltörölte a korábbi alapjövedelmet, amelyben főleg a hátrányos helyzetű déli régiók lakosai részesültek.

Ami a népszavazás esetleges következményeit illeti, Nicola Lupo, aki 2023-ig a római kormány jogi tanácsadójaként dolgozott, azt mondta, hogy a kormányjavaslatának elutasítása módosíthatja a jobboldali koalíció erőviszonyait. Nem zárta ki a reformot kezdeményező Carlo Nordio igazságügyi miniszter lemondását és az esetleges kormányátalakítást sem.

Lupo rámutatott, hogy a referendum egy évvel előzte meg a 2027-ben esedékes parlamenti választásokat.

"Giorgia Meloni, aki a felmérésekben továbbra is a legnagyobb támogatottságot élvező Olasz Testvérek pártját vezeti, ezen a ponton mérlegelni fogja, hogy megéri-e neki a kormányzás folytatása, vagy kiteszi magát annak, hogy a nemzetközi háborús helyzet és az azt kísérő gazdasági válság felőrölje miniszterelnöksége utolsó évét" - jelentette ki Lupo.

Megjegyezte, hogy a jelenlegi háborús helyzetben Olaszország nem engedheti meg magának az előrehozott választásokat, amelyek nem kedveznének a megosztott baloldalnak sem. Hozzátette, Giorgia Meloninak is az az érdeke, hogy átvigye a parlamenten a választási törvény reformját, ami a következő választásokon "kényelmes többséget" biztosíthat neki.

A római kormánypalota bejelentése szerint Giorgia Melonit a következő órákban Sergio Mattarella államfő fogadja, amiként ez szokás a referendum eredményei után.