Orbán Viktor az OECD megalakulásának 50. évfordulóján Párizsban

Magyarországon nem reformok végrehajtása, hanem az ország újjászervezése történik, s az embereket a kormány nem arról próbálja meggyőzni, hogy egyes intézkedéseket vagy döntéseket támogassanak, hanem arról, hogy át kell szerveznünk az egész országot - mondta Orbán Viktor az OECD székházában tartott ünnepi konferencián.

    A magyar miniszterelnök a gazdasági válságkezelésről rendezett kerekasztal-beszélgetésen úgy vélekedett, hogy az elmúlt időszakban nem egyszerűen egy válságot élt a világ, hanem egy olyan periódust, amely megváltoztatta Európa történelmét: az egykori háborús alapú gazdaságot korábban a jóléti gazdaság váltotta fel, amely után most a munkaalapú gazdaság következik.

    Ez a fajta látásmód Orbán Viktor szerint elengedhetetlen feltétele a társadalmi támogatás megnyeréséhez a nagy változásokhoz. Véleménye szerint a "reformnyelv egyébként halott" Magyarországon, mert az a politikus, aki arról beszél, hogy valamit szeretne megreformálni, az "politikai öngyilkosságot" követ el. Ennek oka, hogy az elmúlt nyolc évben a kormányok által elindított reformok sorra elbuktak.

      Orbán Viktor kiemelte, hogy a munkaalapú gazdaság megteremtéséhez Magyarországon a legfőbb problémát az Európában legalacsonyabb, 56 százalékos foglalkoztatottsági ráta okozza, amit "szégyennek" nevezett. Kormánya fő céljaként a 75 százalékos foglalkoztatottság elérését jelölte meg, amely azt jelenti: minél többeknek vissza kell térniük a munkaerőpiacra, s a kormány feladata számukra megteremteni ehhez az esélyt.

    Véleménye szerint az eladósodottság és a munkanélküliség két olyan jelentős probléma, amelyek nem egyszerűen kihívást, hanem "ellenséget" jelentenek a kormány számára. "A reformnyelvet tegyük félre és beszéljünk egyenesen" - hangsúlyozta. Hozzátette: "ha mi nem győzzük le ezeket az ellenségeket, akkor ők fognak legyőzni bennünket. Ez a tétje a magyarok számára a 2011-es esztendőnek, amely Magyarország megújításának és átszervezésének az éve".

    A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy "egy országot nem lehet átalakítani az emberek közreműködése és támogatása nélkül". Ehhez a politikusoknak meg kell találniuk azokat az eszközöket, amelyekkel kialakítható egy olyan "közakarat", amely odaáll a társadalom átalakításának terve mögé. Ilyen eszközként jelölte meg a miniszterelnök az új alkotmányt és a nemzeti konzultációk rendszerét, amelynek a révén az emberek megnyerhetők az átszervezésekhez szükséges közös munkához.

    A kerekasztal-beszélgetésen azt is elmondta, hogy szerencsés és boldog embernek tartja magát, amiért a tavalyi választásokon sikerült kétharmados parlamenti többséget elérnie, ez ugyanis meglátása szerint alapvető feltétele volt a politikai és a gazdasági rendszer újjászervezésének. "Erős politikai vezetés nélkül nem lehet újjászervezni az országot" - zárta hozzászólását Orbán Viktor.

    A magyar kormány folytatni kívánja a keleti nyitást gazdasági téren: ennek jegyében találkozott a miniszterelnök koreai és a japán kollegájával párizsi látogatása alatt.

    "Megpróbáljuk azt a keleti nyitást, amit megindítottunk az elmúlt egy év során gazdasági kapcsolatrendszerünkben, továbbvinni. Kína, Dél-Korea és Japán egyre felértékelődő gazdasági és kereskedelmi partnerei lesznek Magyarországnak" - mondta az MTI-nek Orbán Viktor.

     Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője az MTI-t arról tájékoztatta, hogy Kim Hvang Sik dél-korai miniszterelnök és a magyar kormányfő kölcsönösen megállapította: a Magyarországon működő dél-koreai vállalatok általában elégedettek a gazdasági környezetükkel, s nem léteznek a két ország gazdasági együttműködését hátráltató panaszok.

    Miután az Európai Parlament a közelmúltban megszavazta az Európai Unió és Dél-Korea közti szabadkereskedelmi megállapodást, hamarosan megnyílik a ratifikációs időszak az uniós országok számára. Ennek kapcsán Orbán Viktor koreai partnerének jelezte, hogy az Országgyűlés "gyors lesz" a ratifikációban, s személy szerint azt szeretné, ha európai partnerei is így tennének. Ez nem csak európai érdek, hanem a kétoldalú kereskedelemi kapcsolatok szempontjából különösen fontos Magyarország számára - hangsúlyozta a szóvivő. 

    A dél-koreai gazdaság Kim Hvan Sik értékelése szerint jelenleg jól teljesít. Ennek kapcsán Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy a közép-európai kilátások szintén kedvezőek, s a válság előtti időszakhoz hasonlóan, a válság után is a térség lesz az európai növekedés motorja - mondta a szóvivő.

    Orbán Viktor támogatásáról biztosította az Európai Unió és Japán között a jövőben megkötendő szabadkereskedelmi megállapodást Kan Naoto japán miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén. Mindkét kormányfő fontosnak nevezte a gazdasági kapcsolatok elmélyítését, pozitív példaként említették a Suzuki magyarországi befektetését, s úgy vélték, hogy jó lenne, ha azt több hasonló jellegű beruházás követné - hangsúlyozta a szóvivő.

    Szijjártó tájékoztatása szerint a miniszterelnök a megbeszélésen elmondta, hogy "nagyon fontos állami iparfejlesztési politika zajlik Magyarországon", valamint azt, hogy Közép-Európa fel fog értékelődni a közeljövőben, s ez Japán számára is komoly lehetőséget jelent a gazdasági együttműködés területén.

 MTI