Óriási földrengés Japánban

Külföld - 2011-03-11

Erős földrengés rázta meg péntek reggel Japán észak-keleti részét. A jelentések szerint az Egyesült Államok földrengés jelzőállomásai a Richter skála szerinti 8.8 - 8.9 erősségű rengést mértek. Ez az eddigi legerősebb mért földrengés Japánban, amit 10 méteres cunami követett. Egyelőre nem tudni mennyi az áldozat.

Megrázó képeket mutat a japán NHK köztelevízió a Mijagi tartomány közelében, a parttól százötven kilométerre történt óriási földrengés okozta szökőárról. Az árhullám égő házakat, hajókat, és több száz autót sodor magával. A közelben levő atomreaktorok leálltak, a mobilszolgáltatók pedig az egész országban csak segélyhívásokra korlátozzák a hálózati elérést.

 

Tokióban több épületből is füst gomolyog, néhány mellett pedig mentősök próbálják ellátni a sérülteket. Leállt a metró és a gyorsvonat közlekedés, a fővárosban közlekedési káosz van, a hírek hatására pedig esett a jen árfolyama és a tokiói tőzsdeindex is.

 

Az NHK műsorszolgáltató röviddel a földrengés után még azt jelentette, hogy egy négy méteres szökőár sújtotta Japán Csendes-óceán partjait. A jelentés szerint sok az áldozat az ország északi részén. A szökőár magasságát később tíz méteresre becsülték.

 

A fővárosban, Tokióban, a tanúk szerint a házak megremegtek, kilengtek, sok ember futott  pánikban az utcákra. Néhány atomerőmű automatikusan lekapcsolt, Tokió Narita repülőterét lezárták.  A  régiót  szerdán már egy 7,3 erősségű földrengés sújtotta. Az amerikai földtani intézet (USGS) szerint a rengés 125 kilométerre a parttól, tíz kilométeres mélységben történt. A cunami óránként 800 kilométeres órával halad - írja a Világtudomány.

 

A Föld köpenye tíz év óta kritikus állapotban van, írták két éve orosz kutatók, akik szerint egy megaföldrengés a Föld egész köpenyét érinti.A haiti katasztrófa (is) felidézte azokat a tudományos előrejelzéseket, amelyek az elmúlt években születtek a mega – földrengésekről. Ezekről írt tanulmányt két orosz tudós, akik úgy vélik, hogy a több mint 5 évvel ezelőtti délkelet-ázsiai földrengést a Föld egész köpenye „készítette elő”. A moszkvai Földrengés-előrejelző Intézetben Leontyina Ramaskova és Vlagyimir Koszobokov az elmúlt 40 esztendő rengéseinek részletes statisztikai elemzését végezte el, és arra a következtetésre jutott, hogy a Föld köpenye kb. tíz - tizenkét esztendő óta kritikus állapotban van, ami nagy valószínűséggel további mega-rengéseket vált ki.

 

Vannak jelek arra, hogy a szeizmikus események nem egyenlően elosztva, hanem halmozottan lépnek fel. Így például az elmúlt évszázad tíz legnagyobb földrengése 15 éven belül, 1950 és 1965 között következett be. Leontyina Ramaskova és Vlagyimir Koszobokov úgy gondolták, hogy a 2004-ben bekövetkezett szumátrai földrengés a kezdete volt egy újabb óriási földrengés – sorozatnak.

 

Amerikai tudósok szerint az 1990 óta észlelt, a Richter-skála szerinti 7-esnél nagyobb erejű 15 rengésből 12 okozott kisebb szeizmikus mozgásokat távoli kontinensek törésvonalainál. Erről a Nature Geoscience című brit tudományos havilapban közöltek tanulmányt két évvel ezelőtt. Az amerikai szerzők kimutatták, hogy a 2004-es szumátrai megaföldrengés Alaszkában, Kaliforniában és Ecuadorban is rengéseket váltott ki. A tanulmány szerint 95 százalék a valószínűsége annak, hogy közvetlenül egy nagy rengést követően távoli területeken lényegesen gyakoribbak lesznek a földmozgások, mint korábban vagy a katasztrófa után jóval később.

 

Az amerikai geológusok azt írják, hogy bár általában a távoli helyeken kiváltott rengések 3-5 fokozattal kisebbek az okozó földmozgásnál, de nincs biztosíték arra, hogy nem lehetnek ugyanolyan nagyok, sőt akár nagyobbak is, mint az első földmozgás.

 

Tom Parsons, az egyik szerző egy korábbi tanulmányában az elmúlt 25 év nagy földrengéseit elemezve arra a megállapításra jutott, hogy a 7-esnél nagyobb erejű földmozgások 8 esetben még nagyobb földrengéseket váltottak ki.

 

Az amerikai kutatók a világ több mint 500 szeizmológiai megfigyelő állomásának adatait elemezték. Azt találták, hogy a nagy földrengések még akkor is okoznak távoli földmozgásokat, ha a két helyszín a földkéregnek egymástól független darabjain található.

Szerző: Világtudomány