A nyugati diplomatáknak az iráni elnök beszéde miatti tiltakozása, valamint a rasszizmus ügyében tartott konferencia és ellenfórum jelezte csütörtökön - egy nappal a palesztin státusfolyamodvány benyújtása előtt -, hogy az ENSZ Közgyűlésének 66. ülésszakán távolról sem minden a megegyezés szándékáról szól.
A nyugati – köztük a magyar – diplomaták kivonultak ENSZ-közgyűlés általános vitájáról Mahmúd Ahmadinezsád beszéde alatt, amikor az iráni elnök azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy az Irak és az Afganisztán elleni támadás ürügyéül használta fel a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat. Az amerikai és az európai képviselők akkor álltak fel a helyükről, amikor az iráni politikus arról kezdett beszélni, hogy „arrogáns hatalmak” mindenkit szankciókkal és katonai fellépéssel fenyegetnek meg, aki megkérdőjelezi szeptember 11-ét vagy a holokausztot.
Ahmadinezsád felszólalásában említést sem tett az iráni atomprogramról, s csak futólag szólt a palesztinokról, akiknek ügye pedig az ENSZ-közgyűlés egész általános vitájára rányomta a bélyegét, és nem fejtette ki álláspontját azzal a kérésükkel kapcsolatban sem, hogy állami státust kapjanak a világszervezet közgyűlésében, pedig Mahmúd Abbász, a palesztin hatóság elnöke pénteken az általa képviselt entitás képviseletének állami rangra emelését fogja szorgalmazni. Nem szólt sem az „arab tavaszról”, sem a szíriai vérengzésekről. Ahmadinezsád azt viszont kifogásolta, hogy Oszama bin Laden al-Kaida-vezért lelőtték és nem állították bíróság elé, és olyan „daganatnak” nevezte Izraelt, amelyet el kel törölni a térképről.
Az általános vita mellett megtartott rasszizmus elleni konferencián – amelyen a 10 évvel ezelőtt a dél-afrikai Durbanben megtartott hasonló, vitatott rendezvényről emlékeztek meg - Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár figyelmeztetett rá, hogy az intolerancia és a diszkrimináció a világ több részén is növekszik. Ban felszólította a világszervezet tagállamait, hogy „álljanak ki határozottan” az antiszemitizmus, az iszlamofóbia és a kereszténygyűlölet ellen. Ugyancsak sürgette, hogy vessenek véget a faj, bőrszín, politikai meggyőződés, nem és szexuális orientáció miatti megkülönböztetésnek.
A durbani konferenciáról – amely a 2001. szeptember 11-i terrortámadások nyomán gyorsan feledésbe merült - az Egyesült Államok és Izrael kivonult, mert számos részvevő a zsidó államot akarta elmarasztalni rasszizmus miatt. A zárónyilatkozatból végül kimaradt Izrael és a cionizmus megbélyegzése. Az Egyesült Államok, Izrael és egy tucatnyi más ország távol maradt a csütörtöki New York-i megemlékezéstől, Magyarország pedig nem politikai szinten képviseltette magát.
Egy, az ENSZ-székházzal szomszédos szállodában ellenrendezvényt tartottak, amelynek felszólalói között volt John Bolton volt amerikai ENSZ-nagykövet, Elie Wiesel Nobel-díjas író és holokauszt-túlélő és Alan Dershowitz, a Harvard Egyetem jogászprofesszora.
Az ENSZ főtitkára a hivatalos konferencián azzal igyekezett elejét venni az Izrael- és zsidóellenes kirohanásoknak, hogy kijelentette: "el kell hogy ítéljünk mindenkit, aki ezt a fórumot arra használja fel, hogy lázító retorikával alaptalan állításokkal és gyűlöletbeszéddel aláássa erőfeszítéseinket."
Ban Ki Mun felhívta a kormányokat, ne tűrjék, hogy a munkanélküliség és az életkörülmények romlása indokul szolgáljon a bevándorlók és más sebezhető csoportok elleni támadáshoz.
Ban bírálta a politikájukat az idegengyűlöletre alapozó pártokat. "Ellen kell állni a megosztó politikusoknak, akik rájátszanak az emberek félelmeire és sztereotípiákat alkalmaznak annak érdekében, hogy sikert érjenek el a választásokon” – mondta az ENSZ főtitkára.
A diplomaták a közgyűlés alkalmából csütörtökön látható eredmények nélkül próbálkoztak a palesztin státuskérdéssel kapcsolatos, várható konfliktusok elhárításával. A közel-keleti békefolyamat újjáélesztésével hiába próbálkozó Barack Obama amerikai elnöknek a Benjámin Netajnahu izraeli miniszterelnökkel és Mahmúd Abásszal folytatott szerdai megbeszélései nem hoztak áttörést.
"Bármi történjen is holnap az ENSZ-ben, mi arra koncentrálunk majd, hogy mi lesz majd a következő napon” – jelentette ki Hillary Clinton amerikai külügyminiszter azzal kapcsolatban, hogy Abbász pénteken minden valószínűség szerint benyújtja az állami státusz elismerésére vonatkozó kérvényt.