Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia nem törekszik konfrontációra a jemeni húszi lázadókkal, de szükség esetén habozás nélkül kész újabb önvédelmi válaszlépésekre.
Sunak, aki a brit és az amerikai légierő által a húszik jemeni katonai létesítményei ellen előző éjjel végrehajtott, összehangolt légitámadásokról tájékoztatta kedden a londoni alsóház képviselőit, kijelentette: egyszerűen fenntarthatatlan az a helyzet, hogy a szövetségesek a már elindított húszi támadásokat próbálják folyamatosan elhárítani a Vörös-tengeren.
Hozzátette: a húszik a január 11-én végrehajtott előző brit-amerikai akció óta is legalább tizenkét támadást intéztek a vörös-tengeri hajóforgalom ellen, a legutóbbit éppen hétfő éjjel, röviddel az újabb közös brit-amerikai művelet előtt.
A brit kormányfő szerint a brit és az amerikai légierő gondosan kiválasztott célpontokra korlátozódó csapásokat hajtott végre hétfő éjjel, és maximálisan ügyelt a civil lakosság védelmére.
A londoni védelmi tárca az akcióról kiadott tájékoztatásában közölte, hogy a hétfő éjszakai légitámadásban a brit királyi légierő (RAF) négy Typhoon FGR4 harci gépe és két Voyager légi üzemanyag-utántöltő repülőgépe vett részt.
A brit gépek Paveway IV típusú precíziós irányított bombákkal támadtak két húszi katonai létesítményt a jemeni főváros, Szanaa repülőtere közelében.
Rishi Sunak keddi alsóházi tájékoztatóján kijelentette, hogy a húszi milíciáknak szánt illegális fegyverszállításokat is fel kell számolni. A brit miniszterelnök szerint a szövetségesek már eddig is több fegyverszállítmányt lefoglaltak a térségben, köztük olyan rakéták részegységeit, amelyeket a húszik jelenleg is rendszeresen használnak.
Hozzátette: London és Washington a következő napokban szankciókat is bejelent annak érdekében, hogy a húszik ne juthassanak hozzá a támadásokhoz szükséges pénzügyi forrásokhoz.
Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos drón- és rakétatámadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő - szerintük Izrael felé tartó vagy Izraelt védő - kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett Gázában az övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet felszámolásának meghirdetett céljával.
Az izraeli hadműveletek előzményeként a Hamász tavaly október 7-én Izrael déli térségében példátlan terrortámadást hajtott végre, amelyben 1200 ember meghalt, háromezren megsebesültek.
Keddi alsóházi tájékoztatóján azonban a brit kormányfő határozottan leszögezte, hogy a szövetségesek által a Vörös-tengeren végrehajtott önvédelmi akciók semmiféle módon nem kapcsolódnak az izraeli és a gázai helyzethez, és "azok, akik szerint a két ügynek köze van egymáshoz, a húszik ügyét szolgálják".
Rishi Sunak ugyanakkor kijelentette azt is, hogy London szerint a lehető leggyorsabban véget kell vetni a gázai harcoknak. Hozzátette: a brit kormány azonnali humanitárius célú tűzszünetet szorgalmaz, annak érdekében, hogy segélyeket lehessen bejuttatni az övezetbe.
A tartós tűzszünet eléréshez azonban a Hamásznak el kell engednie az általa Izraelből elhurcolt túszokat, és a szervezet a jövőben nem uralhatja a Gázai övezetet. Olyan megállapodásra kell jutni, amelynek alapján a Palesztin Hatóság visszatér Gázába, és átveszi a kormányzati feladatokat - mondta keddi parlamenti felszólalásában a brit kormányfő.